1831-ben jelent meg Hans Christian Andersen meséje, A kis hableány, és azóta is sokszor feldolgozott története a meseirodalomnak. Készült belőle balett, több rajzfilm (köztük egy Disney-feldolgozás) és még szobrot is kapott a halfarkú, lánytestű figura – ezt 1913. augusztus 23-án, a koppenhágai kikötőben avatták fel. (Azóta rendszeresen vandálok teszik tönkre a szobrot, volt, hogy lefejezték, 2023 márciusában pedig orosz zászlót festettek a talpazatára, de kritizálták már vele a dán disznótenyésztés helyzetét, borították le vérrel és az is előfordult, hogy rasszista üzenetek kerültek rá. )
Nem csoda, hogy a hableányok a gyerekek és a felnőttek fantáziáját is izgatják: egy sellő, félig gyönyörű lány, félig hal, igéző hangjával pedig – az ókori változat – a biztos halálba viszi az elbájolt hajósokat. A görögök még sziréneknek nevezték a fura lényeket, akiknek Odüsszeusz szerencsére ellent tudott állni, bár oda kellett magát kötöznie az árbóchoz. Modern változatban a kis hableány nem olyan gonosz, mint egykori rokonai, apjával, a tenger királyával és öt nővérével él együtt.
Andersen meséjében ha egy hableány eléri a 15 éves kort, akkor megengedik neki, hogy megnézze, mi van a vízfelszín felett. Erre vágyik hősünk is, aki végre megkapja a lehetőséget és vele egy hajót egy jóképű herceggel. A tinilány bele is szeret a daliás ifjúba, akinek hajójára lecsap egy hatalmas vihar. A sellő szerencsére megmenti a herceg, partra vonszolja, majd eltűnik. A fiatal sellő sokat gondol a megmentett ifjúra és elhatározza, hogy a szárazföldön fog élni. Ebben a tengeri boszorkány segít neki, aki megvarázsolja, így lábai lesznek, viszont cserében elveszíti a hangját. Ráadásul a lábai folyamatosan fájni fognak, és az emberi lélek hallhatatlanságát is csak úgy kapja meg, ha az igazi szerelem csókja éri. Elég nagy áldozatnak tűnik, de a fiatal sellő elfogadja az ajánlatot, és megismerkedik a herceggel, aki persze rögtön beleszeret. Ám a herceg apja fiát egy szomszádos királyság egyik hercegnőjének ígérte. Szegény sellő tudja, ha szerelme mást vesz el, neki azonnal megszakad a szíve, és tajtékká válik a tengeren – mert így halnak meg a sellők.
Szerencsére nővérei mellette állnak, és adnak neki egy kést, amivel, ha megöli a herceget, akkor újra hableány lehet. Ám ő nem képes erre, ezért a tengerbe veti magát és a teste tajtékká válik.
A mesét a Walt Disney is feldolgozta, az amerikában 1989-ben bemutatott, természetesen megszelidített végkifejletű rajzfilm óriási siker lett, olyannyira hogy komoly lökést adott a Disney számára, amely egészen a 2000-es évek végig kitartott. A filmet 1992-től egy sorozat követte, kislányok tömkelege öltözött Arielnek a farsangon, vagy épp kértek otthon Ficánkás plüssfigurát. Ficánka egy kedves hal és Ariel jó barátja volt, Sebastian, a rák mellett, amely csak kis híján úszta meg az üstöt.
Bár ilyen kultikusnak mondható sikere nem volt a Halle Bailey főszereplésével néhány évvel ezelőtt készült, élő szereplős változatnak, anyagilag nagyon megérte, A film világszerte több mint 569 millió dollár bevételt ért el, és ezzel a kilencedik legtöbb bevételt hozó film lett 2023-ban, és a hetedik legtöbb bevételt hozó Disney-remake. A nézők egy része nehezen emésztette meg, hogy feketebőrű lett a sellőlány [bár voltak hangok, amelyek szerint eleve hülyeség egy mitikus-mesebeli lényen számon kérni, hogy mije milyen színű – szerk.]. Az előzetes feltöltése után emberek százezrei fogalmaztak meg nyílt vagy nem annyira nyílt rasszista felhangokat, nehezményezve a főszereplő színeváltozását.
Akármit is gondolunk erről a hagyományok tiszteletének megköveteléséről, vagy burkolt rasszizmusról, vagy ha éppenséggel semmit sem gondolunk róla – érdemes lesz a vasárnapi ebéd után a tévé elé ülni annak, aki szereti a meséket, vagy van a családban gyerek. 14:15-től lehet ugyanis megnézni a FILM4-en a Kis Hableány című premierfilmünket, amelyben William Moseley, Poppy Drayton, Loreto Peralta és Shirley MacLaine is szerepelnek.
