Többször írtunk már olyan filmekről, ahol kemény verseny folyt egy-egy fontos szerepért: ha emlékeznek, Az ördög Pradát viselhez például addig-addig castingolták a főszereplő Andyt, hogy az eredetileg a lista kilencedik helyén álló Anne Hathaway játszhatta el az okos, de stílustalan asszisztensből divatkirálynővé váló Andyt. Hasonló volt a helyzet a Mellékhatások című 2013-as filmnél, ahol többek közt Emily Blunt, Olivia Wilde, Amanda Seyfried és Michelle Williams is sorban álltak a szerepért. De nem ők lettek volna az első választás.
Az ugyanis Lindsay Lohan volt. Tudják, akinek a karrierje az Apád-anyád idejöjjön! című A két Lotti-remake-kel indult, utána jó néhány ifjúsági film jött, és évekig mindenhol ő köszönt vissza, ha egy kicsit kívülálló, vörös hajú szerep bukkant fel egy forgatókönyvben. Három meghallgatáson is részt vett Steven Soderbergh rendezővel, de a producerek azt mondták, a színésznő túl kockázatos választás: már 2006 óta ki-be járt az elvonóról, sokat bulizott, késve érkezett a forgatásokra, és a többi. Szóval senki sem mert pénzt adni a film elkészítésére, így Blake Lively mellett döntöttek.
Amennyire jó választásnak tűnt a színésznő a filmkészítőknek, annyira nem tetszett a produkciós cégnek, így ők kiszálltak a projektből, és csak akkor tértek vissza, amikor Rooney Mara elvállalta a feladatot. Ehhez az kellett, hogy lemondja a korábban vállalt szereplését a Zero Dark Thirty – A bin Láden-hajszában. Lemondta, mégiscsak Soderbergh utolsó filmjéről volt szó! Legalábbis akkor még ezt mondta, azóta persze rendezett párat.
Meg biztosan nem bánta: a rendező jó barátja lett. A film népszerűsítéséhez az Interview magazinba készítettek egy interjút, ahol Soderbergh tette fel a kérdéseket Marának, itt az egészet el lehet olvasni eredetiben, folyamatosan piszkálják egymást. Szóba került a filmes meztelenség is, amivel a színésznőnek igazából nincs baja. „Egyértelműen semmi öncélúban nem szeretnék részt venni, de nem hiszem, hogy az emberi test valami olyan volna, ami miatt szégyenkezni kell. A bolygón minden második embernek ugyanolyan részei vannak, mint nekem. Szóval a látványuknak nem kellene akkora megrázkódtatást okoznia az emberek többségének.” Ettől függetlenül sosem kereste kifejezetten az olyan lehetőségeket, amelyekben a testét mutogathatja: egyszerűen csak nem utasította vissza a dolgot, ha a történet, vagy a rendező megkövetelte. De jöjjön egy részlet:
– Soderbergh: Na akkor ezt mondd meg: miért vagy meztelen minden filmben?
– Mara: Én csak teszem, amit mondanak, amikor mondják. De azért van egy határ – mint amikor arra kértél, hogy fordítva lovagoljam meg Channinget [Tatumről van szó, aki a férjét alakítja a Mellékhatásokban], és akkor beleálltam. Ha a szereplőnek meztelenül kell lennie abban a jelenetben, és van rá oka, és megbízom a filmet készítő személyben – és így, hogy már jobban ismerlek, megbántam, hogy úgy döntöttem, megbízom benned – , akkor nem vonakodom.”
Ma már talán meglepőnek hat, mennyire őszintén viccelődtek egymással úgy, hogy tudták, az egész világon olvasni fogják az egymást heccelő megjegyzéseiket. Annyira tudatában voltak ennek, hogy egy idő után már sztenderd interjúkérdésnek számított például megkérdezni tőlük, mit gondolnak arról, amit a másik legutóbb mondott róluk. Soderbergh az egyik alkalommal például azt nyilatkozta, Mara „nem akart barátkozni velem, csak elvégezni a munkát”. Erre egy másik újságíró rákérdezett Maránál, mi erről a véleménye. „Igen, olvastam! – mondja, eltúlzott felháborodással. – Azt gondoltam, mi a francról beszél? At igazat megvallva azért beszélek most kicsit furcsán, mert tegnap este Stevennel lógtunk, ugyanis barátok vagyunk!, és tűzforró sült krumplival kínált meg, én pedig megégettem a számat. Olyan száraz és szemtelen a humora, hogy néha nehéz megmondani, hogy komolyan beszél, vagy viccel.”
Mellékhatások – csütörtökön 21:50-kor, vagy pénteken éjjel 01:50-kor, a FILM4-en!
