Meryl Streep három szerepről maradt le életében, ez az egyik

A főkomornyik szabadsága egy meghiúsult életről szól. Arról, hogy a társadalmi osztályrendszer nyomása hogyan tehet önmagad legnagyobb ellenségévé, bűnrészessé önmagad elnyomásában. Valószínűleg eléggé angol könyv – nem tudom elképzelni, hogy más, társas lényekből álló nemzeteknek lesz elég türelmük egy főhőshöz, akinek négy évtized kell ahhoz, hogy végül képtelen legyen megvallani az érzelmeit.„Hanging on in quiet desperation is the English way [csendes kétségbeesésben kitartani, így csinálják az angolok], ahogy a Pink Floyd énekelte” – írta kitűnő humorú cikkében a Guardian szerzője egykor a péntek esti filmünk, a Napok romjai alapjául szolgáló Kazuo Ishiguro-könyvről. 1989-ben adták ki, 1993-ban pedig már el is készült a filmváltozat, Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével. Nem sok híja volt, hogy ne így legyen, de erről még később.

A történet 1958-ban játszódik: a könyv címében jelzett főkomornyik, Stevens rövid időre elhagyja a házat, ahol szolgál, hogy elutazzon egy ismerőséhez, Miss Stentonhoz, aki elválásuk óta már Mrs. Benn. Azzal a céllal indul hozzá, hogy felkérje, térjen vissza vele Darlington Hallba, mert ott nagy szükség lenne kifogástalan munkájára.

Útja során Stevens végig a múlton mereng, így ismerjük meg kettejük kapcsolatának valódi mélységeit és a már-már történelmi hátteret, amelybe ágyazódva kibomlik történetük. A talán túl naiv, talán őszintén náci-szimpatikus arisztokrata, akinél szolgálnak, Stevens számára elsősorban a feltétel nélküli tiszteletet érdemlő munkaadójuk, a kevésbé elfogult megfigyelők azonban egész másnak látják. És akkor ennél többet talán nem is kéne elmondani a cselekményből.

Térjünk vissza a szereposztásra! Főszereplőkként először Jeremy Irons és Meryl Streep kerültek szóba, Mike Nichols rendező mindkettejüket meghallgatta, de végül egyikük sem kapta meg a szerepet – a színésznő egész életében összesen háromszor járt így. (Minderről Streep sajnos csak úgy értesült, hogy a lapok megírták Thompson kiválasztásának tényét, noha ügynöke, Sam Cohn akkoriban a rendezőt is képviselte, szóval nem állíthatnánk, hogy nem tudott a dologról. A színésznő azonnali hatállyal szerződést is bontott vele, amiből szalagcímek lettek a szórakoztatóipari lapokban és rovatokban, pláne, hogy azonnal leszerződött a riválisával, a Creative Artists Agencyhez.) Persze nem egy kétszemélyes kamaradrámáról beszélünk: Darlingtont James Fox játssza, a birtoka új urát Christopher Reeve, a keresztfiát Hugh Grant (aki egyszer azt mondta, ez a legjobb film, amelyet valaha készített), és még Lena Headey is feltűnik benne.

A korabeli kritika is szerette a filmet, azóta is 1993 legjobbjai közt tartják számon és nyolc Oscarra jelölték – ebből mondjuk egyet sem kapott meg. Érdekességeket viszont így is tudni lehet róla, azt például megnéztem volna, amikor a filmkészítők őszintén bevallják egymásnak, hogy amúgy elképzelésük sincs, hogyan teltek a napok egy ilyen előkelő házban, mint amelyben történetünk jelentős része játszódik. Mindenesetre így volt, Ishiguro pedig bevallotta, hogy maga is kutatni volt kénytelen a témában, miközben megírta a regényt. Végül Hopkins maga kérte, hogy egy tapasztalt komornyikkal konzultálhasson, és sikerült megtalálni a megfelelő személyt: Cyril Dickmant, II. Erzsébet egykori komornyikát. Aki aztán kellőképpen ellátta őket tanácsokkal, hogy egyáltalán milyen munkaerőre van szükség, és kinek milyen feladatai vannak.

Emma Thompson annak idején arról beszélt, hogy szereti úgy végezni a munkáját, ha a stáb tagjaival megismerik egymást, és nyugodt, családias a forgatás – a Napok romjait pedig ilyen szempontból is öröm volt forgatnia, hiszen nemcsak kedves színészkollégáival, hanem az egyes operatőrökkel is dolgozott már együtt, tehát volt egy közös alap, amelyből kiindulhattak, és így könnyebb volt játszania is, hiszen annyira felszabadult lehetett, hogy szinte észre sem vette, hányan vannak körülötte. A szerepre is előre készült, rengeteget gondolkozott, majd besétált a díszletbe, és további rágódás nélkül átadhatta magát a szerepnek.

Napok romjai – szeptember 22., vasárnap, 21:50, TV4