A túlzottan ikonikus szerep kifejezés nagyon kevés életpályára illik annyira, mint Lara Flynn Boyle-éra. Az 54 éves színésznő csinálhat bármit, mindig a Twin Peaks Donna Haywardja marad, ami azért kellemetlen, mert a Twin Peaks a maga 30 részével tényleg nem futott olyan hosszú ideig, hogy Boyle ne akarjon azért mást is csinálni mellette. A színésznővel a People stábja ült le, hogy beszélgessenek tulajdonképpen mindenről. Azért is nagy dolog ez, mert ritkán ad interjút. „Furcsa, de belefáradok abba, ha magamról kell beszélnem” – mondta.
Izgalmas figura; eredeti gondolkodását az az érvelés is megmutatja, miért választott az eredetileg kinézett melegszendvicsező helyett egy menő Los Angeles-i éttermet az interjú helyszínéül. „Nem kell azt mondanom, nézzétek, ide járok, normális vagyok. Szeretem Hollywoodot, mindent szeretek Hollywoodban” – magyarázta. Ez pedig, ahogy a lap is megjegyezte, főleg az ő kitartását dicséri, hiszen igazán nem lehet azt állítani, hogy Hollywood olyan nagyon sokat adott volna neki az elmúlt években. Ezen hivatott talán javítani új filmje, az Ewan McGregort is felvonultató, egyelőre magyar címet még nem kapott Mother, Couch, ami pár fesztiválon már látható volt, de a nagyközönség elé még csak a következő hónapokban érkezik meg.
Donna Haywardként tehát nagy sikere lett, de aztán azért igazán nem kényeztették el: a Wayne világában összehozott szerepe persze oké volt, ahogy a Men in Black második részében is jól mutatott, de a nagy áttörés elmaradt, miközben a bulvársajtó főleg azon szeretett csámcsogni, hogy túl sovány, vagy hogy mit keres a nála évtizedekkel idősebb Jack Nicholson mellett.
És persze neki is megvoltak a maga #MeToo élményei, de mint elmondta, főleg privátban dolgozta fel őket. „Többször is kerültem olyan helyzetbe, amilyenbe nem szerettem volna. Ilyenkor felálltam és elmentem, ennek pedig meglettek a maga következményei. Ezen mindannyian átestünk” – vallott nevek nélkül.
Boyle-lal nem bánt kesztyűs kézzel a sajtó, még akkor sem, amikor már végképp nem akart szerepelni. Felidézte, hogy amikor 2006-ban férjhez ment Donald Ray Thomas texasi ingatlanfejlesztőhöz, kevesebbet dolgozott, de a paparazzit ez annyira nem érdekelte, hogy nemcsak azt fotózták le, ahogy kivitte a szemetet otthonukból, hanem azt is, ahogy egy üveg whiskyt kortyolgat az autójában ülve, a képeket pedig szenzációként tálalták a szerintük épp lecsúszófélben lévő színésznőről. „Soha nem hajoltam meg. Bármikor is volt rossz kedvem, soha nem akartam panaszkodni. Édesanyám néha cikkeket küldött másik színésznőkről, hogy megmutassa, nem csak én kapom ezt.”
Érdekes, hogy épp ez a figyelem keltette fel a film rendezője, Niclas Larsson figyelmét: mint mondta, anyja fodrászatában ülve gyerekként nyűgözte le Boyle valamelyik pletykalapban, és róla mintázta a világtól teljesen elidenedett nő szerepét. Így értelemszerűen jó választás lett Lara Flynn Boyle a szerepre, hiszen olyan sokat nem kellhetett magán alakítania.
A színésznő sok év kihagyás után tér vissza a szerep miatt a vászonra, pedig eredetileg nem akarta elvállalni azért, mert nem akarta, hogy mindenki azzal foglalkozzon, hogy ez a film lesz itt Boyle második esélye, ráadásul saját bevallása szerint a koronavírus-járvány óta jól elvan a családi életével és a kutyájukkal Texasban. „Jó házasságban élek” – foglalta össze.
Arra a kérdésre, hogy szerinte változott-e bármi a kissé toxikus Hollywoodban az ő fiatalkori felfutása óta, határozott nemmel felelt, de szerinte nem is kifejezetten a filmipar szemétsége, hogy nem bánik jól a kiöregedő színésznőkkel. „Ez nem Hollywood hibája. Ez mindannyiunk hibája, magamat is beleértve. Szeretek szép embereket nézni a kamera előtt” – mondta, hozzátéve, hogy speciel egyedül magát nem szereti látni.
A júliusban aktuális visszatérése előtt határozottan úgy tűnik, hogy Lara Flynn Boyle jól érzi magát. Erre utal az is, hogy már most formálódik egy filmprojektje, bár ennek a részleteiről még nem árult el semmit azon túl, hogy nagyon izgatott miatta. Így 54 évesen talán végre túllép a Twin Peaksen.