Kevés olyan ember élt az amerikai médiatörténelemben, akinek a neve annyira összeforrt a botránnyal, a nyers szexualitással és a szólásszabadság határainak feszegetésével, mint Larry Flynté. A Hustler magazin alapítója és kiadója nemcsak a pornóipar egyik legismertebb figurája volt, hanem egyfajta kulturális provokátor is, aki bírósági csatáival végül a Legfelsőbb Bíróság történetébe is beírta magát.
Flynt Kentucky egyik szegénynegyedéből indult, a nyolcadik osztály után otthagyta az iskolát, később bevonult a hadseregbe, majd onnan hazatérve egy gyárban dolgozott, 1968-ban pedig testvérével együtt megnyitotta az első Hustler Clubot Daytonban. Néhány éven belül már egy egész sztriptízklub-hálózatot működtetett, amelynek népszerűsítésére saját hírlevelet indított – ebből nőtt ki később maga a Hustler magazin is, amely explicit tartalmával és provokatív képi világával teljesen új irányt adott az amerikai pornókiadványoknak. A Hustler nem finomkodott. Míg a Playboy művészi köntösbe bújtatta a meztelenséget, Flynt kifejezetten direkt módon, botrányosan nyersen és gyakran vulgárisan ábrázolta a női testet, és nem volt semmi, ami tabunak számított volna. A magazin a fénykorában hárommilliós példányszámban fogyott, és bevétele egyes becslések szerint 150 millió dollár körül mozgott. Amikor a magazineladások csökkenni kezdtek, Flynt előrelátóan felnőtt tartalmú tévécsatornákba, kaszinóba, filmforgalmazásba és különféle árucikkekbe fektette a pénzét.
Az üzleti siker mellett egyébként tudatosan kereste a botrányt. Közzétette például Jacqueline Kennedy Onassis meztelen napozás közben készült képeit, illetve címlapra tette egy húsdarálóba fejjel előre betolt meztelen nő képét, 1998-ban pedig egymillió dollárt ajánlott fel bárkinek, aki magas rangú amerikai kormánytisztviselőket leplez le szexbotránnyal. De nemcsak a tartalommal provokált: amerikai zászlóból készült pelenkában jelent meg a bíróságon, és gyakran saját ügyvédei is alig bírták fékezni tárgyalótermi obszcén kirohanásait. Egyébként is olyan életet élt, ami még viccnek is erős lenne: önéletrajzában például azt írta, hogy első szexuális élményét egy csirkével élte át, továbbá, hogy munkanapokon szokása 4-5 óránként lefeküdni valakivel.
A legnagyobb port kavart jogi ügye egy Jerry Falwell nevű, evangélikus lelkész ellen zajlott: Flynt egy álhirdetést közölt a Hustler magazinban, amelyben Falwell szájába adta, hogy első szexuális élményét anyjával élte át egy árnyékszékben. Falwell 50 millió dolláros kártérítési pert indított Flynt ellen, és első fokon nyert is, de 1988-ban az USA Legfelsőbb Bírósága kimondta: a hirdetés egyfajta paródia volt, politikai szatíra, ezért a szólásszabadság védelme alá esik. Flynt ezután – minden ellentmondásossága ellenére – a szólásszabadság egyik emblematikus figurájává vált. „Csak mert pornót adok ki, még törődöm azokkal a társadalmi problémákkal, amelyek mindannyiunkat érintenek” – mondta egyszer egy interjúban.
1978-ban egy fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőséges férfi meglőtte őt, miután felháborodott a Hustler egyik, vegyes bőrszínű személyek közti szexet ábrázoló képe miatt. Flynt túlélte a támadást, de deréktól lefelé lebénult, és élete végéig egy aranyozott, 17 ezer dollárt érő kerekesszékhez volt kötve. Az esetet követően egyébként egy péniszimplantátum-műtéten is átesett, hogy továbbra is aktív maradhasson szexuális értelemben. 2013 októberében, egy hónappal azelőtt, hogy támadóját kivégezték Missouriban olyan faji alapú gyilkosságok miatt, amelyek nem kapcsolódtak a Flynt elleni merénylethez, Flynt a Hollywood Reporterben írt arról, hogy nem hisz a halálbüntetésben, és nem akarja, hogy a férfit kivégezzék. A bosszú viszont vonzotta. „Szeretnék egy órát eltölteni vele egy szobában egy drótvágóval és egy fogóval, hogy ugyanazt a kárt okozhassam neki, amit ő nekem.”
Erre ugyan végül nem került sor, mindenesetre a fájdalmak és a poszttraumás stressz hatására hosszú éveken át különféle drogokkal kábította magát – médiabirodalmának irányításáról viszont addig sem feledkezett meg. Magánélete sem volt kevésbé viharos. Ötször nősült, több gyereke is született, közülük az egyik (lánya, Tonya Flynt-Vega) azzal vádolta meg, hogy apja szexuális kapcsolatra kényszerítette őt, de ezt Flynt következetesen tagadta. E vádak sosem nyertek jogi megerősítést, de Flynt életművét és megítélését nyilvánvalóan örökre beárnyékolták.
1996-ban Larry Flynt, a provokátor címmel film készült az életéről Woody Harrelson főszereplésével, és ezt ön is láthatja, ha vasárnap 23 órakor a TV4-re kapcsol. A film – bár több ellentmondást elhallgatott – hozzájárult Flynt kultikus státuszához Amerikában, ahol ő maga egyszerre definiálta magát „a törődő pornóterjesztőként” és „az amerikai szabadságjogok harcosaként”. 2021-ben halt meg, 78 évesen. Bár élete tele volt ellentmondással, erőszakkal, provokációval és perverzióval, az amerikai jogtörténet szempontjából aligha tagadható: kétségtelenül nyomot hagyott a történelemben – még akkor is, ha ez sokak szemében inkább egy saras lábnyom, mintsem dicső csillag a média egén.
