Ha manapság valaki felteszi a kérdést, melyik a „legmagyarosabb” német futballcsapat, egyértelműen az RB Leipzig együttese a válasz. Korábban, az ezredforduló környékén és az azt követő pár évben a Cottbusé volt ez a titulus (a brandenburgiak sztorijával nemrégiben külön cikkben foglalkoztunk, ITT), a 2000-es, 2010-es években viszont az FSV Mainz gárdájában találkozhattunk jó néhány honfitársunkkal. Egészen pontosan öt magyar játékos fordult meg a csapatban 2001 és 2022 között, közülük természetesen Szalai Ádám hagyta a legmélyebb nyomot a klubnál – még ha az utolsó mainzi időszaka nem is volt zökkenőmentes.
Ha volt jelentéktelennek tűnő futballklub a XX. században Németországban (1990-ig az NSZK-ban), az FSV Mainz együttese mindenképpen annak tűnik. Évtizedekig amatőr státuszban voltak, a térségben az alig 40 kilométerre található Frankfurt kirakatcsapata, az Eintracht, illetve az esetenként megvillanó Darmstadt árnyékában nem igazán figyeltek fel az eredményeikre.
2004-ben aztán történelmi esemény következett be a karneváli klubnál, amely ekkor jutott fel először a Bundesliga élvonalába – Jürgen Klopp irányításával. Akkoriban még szinte senki nem gondolta, hogy ilyen masszívan meg is kapaszkodik a gárda a legjobbak között: az azóta eltelt közel húsz évből csak két idényt töltöttek a másodosztályban (2007 és 2009 között).
Magyar szempontból egy bizonyos Hesser Tibor volt az úttörő a mainziaknál, aki 1925/26-ban játékosedzőként, 1926-28-ig vezetőedzőként szolgálta az együttest. Róla, illetve kollégájáról, az FSV-nál 1953 és 1955 között tréneri feladatokat ellátó Izsó Emilről kevés információt tudunk, a csapat újkori magyarjai azonban sokat tettek azért, hogy a Mainz elismert klubbá váljon Németországban.
Bódog Tamás már a Bundesliga 2-es időszakban alapembere volt a pfalziaknak, hiszen 2001-ben igazolt a Rajna partjára. Érdekesség, hogy előtte abban az SSV Ulmban szerepelt, amellyel 1999-ben már átélt egy példa nélkülinek számító feljutást, az azt követő idény volt az egyetlen a csodálatos katedrálisáról híres város csapatának történetében, amikor az első osztályban szerepelhetett. A németek nagyon megszerették a csupa szív, mindig megalkuvást nem tűrően harcoló védőt, és ő is jól érezte magát Németországban: a kezdeti, pécsi évek után nemcsak Ulmban és Mainzban, hanem egy rövid ideig az SpVgg Au/Iller együttesénél is megfordult.
Bódog hetekkel az előtt került az FSV-hoz, hogy az akkor még nagyon fiatal, 33 éves, edzőként abszolút pályakezdő Klopp a gárda kispadjára ülhetett. A Mainz innentől kezdve egyre markánsabb teljesítményt nyújtott a 2. Bundesligában, és 2004-ben jöhetett az első osztály! A dunaújvárosi születésű hátvéd végül a klubnál fejezte be aktív játékoskarrierjét, és ott indult el a tréneri pályán is, 2006-2009-ig a második csapat pályaedzője volt – Klopp külön kérésére. Hosszú évekkel később, 2022-ben egy rövid időre visszatért az egyesülethez, ahol játékosmegfigyelőként számítottak rá.
2006 nyarán érkezett Mainzba Szabics Imre, akitől sokat várt a szakmai stáb, de a támadó különböző okok miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az előtte lévő szezonokban Grazban és Stuttgartban remekelt, a 2005/06-os idényben azonban nem találta a helyét az 1. FC Kölnben. Az FSV-nál az ősz jelentős részét sérülés miatt kihagyta, és bár a második meccsén megszerezte az első gólját, végül összesen kettőig jutott, és tavasszal jobbára csereként számított rá Klopp.
Játékos-pályafutása utolsó állomásaként emlékezhet Mainzra Lőw Zsolt. A Cica becenévre hallgató védő a cottbusi és a rostocki évek után meglepőt húzott, amikor 2006-ban a harmadosztályú Hoffenheim együtteséhez igazolt, de a csapattal két szezon alatt kétszer is osztályt váltott, így a 2008/2009-es idényben már a Bundesliga élvonalában kaphatott szerepet. Pontosabban inkább kaphatott volna, mert a bajnokság első felében mindössze egyszer léphetett pályára, így 2009 januárjában az FSV-hoz szerződött. Itt azért jóval több játéklehetőséghez jutott, ám 2010-ben súlyos bokasérülést szenvedett, és a 2010/2011-es szezon végén be is fejezte profi karrierjét.
Nem kétséges, hogy 100-ból 99 szurkoló Szalai Ádám nevét mondaná válaszként arra a kérdésre, hogy melyik magyar légiósra emlékezhetnek leginkább Mainzban. A VfB Suttgart, majd a Real Madrid Castilla korábbi támadóját 2010 januárjában, nem sokkal 22. születésnapja után adta kölcsön a királyi gárda. Bár a beilleszkedés nem volt könnyű, ha egy csatár az első gólját a Borussia Dortmund, a másodikat pedig a Bayern München ellen szerzi a Bundesligában, komoly elismerést vívhat ki a drukkerek körében, márpedig Szalainál ez volt a helyzet. A 2010/11-es idényben, amikorra a Mainz már végleg megszerezte őt a madridiaktól, André Schürrlével és Lewis Holtbyval különleges triót alkottak, melynek tagjai nemcsak a játékukkal, hanem speciális, zenekart imitáló gólörömükkel is rendre kitűntek (Szalai volt a „dobos”…).
A lehető legrosszabbkor, 2011 telén aztán jött egy súlyos sérülés (keresztszalag-szakadás), ami miatt egy teljes évet ki kellett hagynia. Ezt követően azonban lelkileg megerősödve tért vissza, sőt 2012/13-ban egyenesen parádézott, meg sem állt 13 találatig. Ezzel ő lett minden idők legeredményesebb magyar játékosa egy adott Bundesliga-szezonban (Détári Lajos 1988/89-es és Miriuta Vasile 2000/2001-es, egyaránt 11 gólos rekordját adta át a múltnak). Fel is hívta magára a Schalke figyelmét, amely 2013 nyarán elvitte Mainzból. Gelsenkirchen-Hoffenheim-Hannover-Hoffenheim: ezek voltak a következő évek állomásai, és a Schalkéban, majd a sinsheimieknél a Bajnokok Ligájában is megmutathatta magát.
2019 nyarán aztán elfogadta a mainziak újbóli invitálását, ez az időszak viszont már nem sikerült olyan fényesre, ráadásul érdekes „ügye” is volt a klub vezetőivel, akik nem sokkal a 2020/21-es idény kezdete után bejelentették, hogy mivel Szalai nem fér bele a jövőbeli terveikbe, nem tartanak rá igényt a továbbiakban. A támadó azonban nem hagyta magát, és a munkaügyi bírósághoz fordult, majd – láss csodát – októberben visszavették az első kerethez. Két és fél évig tartott második mainzi periódusa, de ez alatt összesen háromszor volt eredményes a Bundesligában. 2022 februárjában szerződtette a svájci Basel, de az már egy másik történet.
Még egy magyar futballistát említhetünk, aki az FSV-nál is kipróbálhatta magát, ő pedig Stieber Zoltán. Az Aston Villa akadémiáján nevelkedett szélső hosszú éveket töltött el Németországban, és a Koblenz, az Aachen, a Fürth, a Hamburg, a Nürnberg és a Kaiserslautern mellett a Mainzban is lehúzott egy szezont. 2011 nyarán azok után igazolt a csapathoz, hogy a másodosztályú Alemannia Aachenben 10 góllal és 17 gólpasszal zárta az előző idényt. Sajnos csak hét bajnokin kapott lehetőséget (további három alkalommal a regionalligás második együttesben léphetett pályára), így nem csoda, hogy nem töltötte ki négyéves szerződését, már egy év elteltével távozott.