Valahogy úgy adódott, hogy a héten két olyan filmet is adunk, amelyekben közösségi kertek is szerepet kapnak. Az egyik az Emlékezetes esküvő (november 29., 18:10, FILM4) és az Emlékezetes szerelem (december 1., 18:10, FILM4), mindkettőben lelkes fiatal környezetbarátok szerepelnek, és találnak szerelemre.
Na de mik ezek a közösségi kertek?
Kevés látványosabb változás van a városi létben, mint a saját termesztésű zöldségek térhódítása. Kis túlzással nincs erkély magaságyás nélkül, nyaranta tömegesen beszélnek emberek Budapest belvárosában a paprikájuk alakulásáról. A “mozgalomnak” a koronavírus alatti bezártság adott nagy lendületet, de szemben a kenyérsütéssel, ezen azóta is elég sokan rajta maradtak. A saját miniveteményes felett is van ám szint a városi kertészkedésben: a közösségi kertek. Magyarországon már nagyjából száz ilyen működik, és számuk egyre bővül, hiszen egyre divatosabb lett a város kihasználatlan telkeit közösen gondozni, majd elfogyasztani a finom paradicsomunkat.
A közösségi kertészkedés ennek ellenére nem mai dolog, hanem a kényszer hívta létre: a városiak főleg háborúk idején próbálták ellensúlyozni az élelmiszerutánpótlás hiányát azzal, hogy magokat vetettek el a közterekre. A mai értelemben vett közösségi kertek kultúrája az 1970-es években indult az Egyesült Államokban, akkor a gazdasági válság okozta nehéz anyagi helyzetre adott válasz volt, hogy a lakótelepi házak közt élelmiszert termesztenek. Onnan átterjedve pedig szép lassan meghódította Európát. A városi kertészkedés a 2010-es években érkezett meg Magyarországra.
Azon ritka helyzetek egyikéről beszélünk, amikor tudjuk, ki a „felelős”: nagy szerepe volt a közösségi kertek elterjedésében a Kortárs Építészeti Központnak, akik 2009 őszén kezdték el népszerűsíteni a műfajt, egyik revitalizációs workshopjuk részeként. Később önkénteseket toboroztak és biciklikkel járták a várost, hogy megfelelő, üresen álló területeket találjanak a házak között, ahol kerteket lehetne kialakítani.
Az első magyar közösségi kert a Lecsós Kert lett a Millenárison Budapesten, 2012 márciusában nyílt meg, a nevét pedig arról kapta, hogy a megnyitás előtt közel 600 paradicsomot ültettek el rajta.
A közösségi kertnek tényleg fontos része a közösség: a kertenként található általában harminc-negyven parcella egyikét főleg baráti társaságok és családok gondozzák, és miközben műveljük a földet, könnyedén kapcsolatba kerülhetük másokkal is. Nemcsak a közös hobbi, hanem az egymásra utaltság miatt: teljesen logikus, ha egy hosszabbra nyúlt nyaraláskor a parcellaszomszédunkat kérjük meg a növények ápolására, és az is magától értetődő, hogy ezt vissza is kapjuk majd.
Mindeközben a közösségi kertek arra is megoldást adhatnak, hogy a nagyvárosokban elfogadható áron már csak nagyon nehezen juthatunk jó minőségű zöldséghez vagy gyümölcshöz. Márpedig a saját termésnél biztosan nincs sok jobb.
