1-4. Nem, sajnos ez nem a nyári Slovan Bratislava – Ferencváros Bajnokok Ligája-selejtező eredménye, hanem múlt héten ennyire kaptak ki a zöld-fehérek Belgrádban, a Crvena Zvezdától. Viszont a pozsonyi meccsel ellentétben ez már nem a selejtezőben, hanem a második számú európai kupasorozat, az Európa-liga csoportkörében történt.
Ráadásul annak is a harmadik fordulójában, amikor az FTC két bravúrgyőzelemmel (Trabzonspor, Monaco) a háta mögött, listavezetőként utazott Szerbiába. A magyar bajnok azonban tudása alatt teljesített a Maracanában, a szerbeknek ellenben „minden bejött”: a már említett 4-1-es pofon lett a vége.
Az FTC a vereség ellenére maradt a H-csoport élén, és csütörtökön hazai pályán nyílt lehetősége revansot venni a belgrádi „Vörös Csillagon”. Sőt, egy itthoni győzelem már be is biztosíthatta volna a Fradi a kupatavaszát, amennyiben a párhuzamosan játszott csoportmeccsen nem kap ki a Monaco.
Természetesen a szurkolók is tisztában voltak a téttel, már a félhetes kapunyitáskor szép számban gyülekeztek a Groupama Aréna előtt. A stadion mellett rövidesen hét óra után érezhetővé vált a feszültség, néhány perc leforgása alatt felgyorsultak az események: rohanó rendőrök, robbanó petárda és könnygáz elől menekülő fanatikusok tették teljessé az életképet.
Először a Zvezda játékosai érkeztek meg pályaszemlére, előbb egy rövid szerb biztatás, majd az erre gyorsan reagáló magyaroktól hatalmas füttyszó kíséretében. Nem volt még fél kilenc, mikor a melegíteni vonuló Fradi-futballisták látványára egy emberként elevenedett meg a lelátó. Előkerültek a pirotechnikai eszközök, beindult az éneklés, kívülről újabb petárda hangok szűrődtek be – a szerbeket elkísérő, a hírek szerint körülbelül ezerfős rajongótábor hiába próbálkozott, esélye nem volt rákontrázni.
Ekkorra már a kezdőcsapatokat is kiderültek, hazai oldalról eddig soha nem látott felállásban, a múlt heti meccshez képest négy változtatással állt fel az FTC. A hétvégi bajnoki keretből sérülés miatt kikerült Aissa Laiduni és Henry Wingo, az Eldar Civic-Adnan Kovacevic páros pedig továbbra sem volt bevethető. Így a Fradi nemzetközi idénye során először négy magyar került be a kezdőbe: a kapuban szokásosan Dibusz Dénes állt, a mezőnyben jobbhátvédként Botka Endre, balhátvédként Pászka Lóránd, míg a középpályán Vécsei Bálint kapta meg a bizalmat. Utóbbi kettő az „odavágón” csak a kispadról szállt be, rajtuk kívül két másik akkori csere, Amer Gojak és Ryan Mmaee is megkapta a lehetőséget a bizonyításra.
A szerbek ugyanazzal a kezdőcsapattal álltak fel, mint Belgrádban, azaz a duplázó Guelor Kanga, illetve a két másik gól szerzője, Stefan Mitrovic és Aleksandar Katrai is az első perctől kezdve kifuthatott a gyepre.
Tíz perccel a kilenc órási kezdés előtt, villogó fényáradat és hidegrázós őrjöngés közepette vonultak ki a csapatok a gyepre, a hangosbemondó szerint 20 675 néző szeme láttára. A B-közép ezúttal is látványos koreóval színesítette a kivonulást, a kapu mögött a „Maximum erő, zéró félelem” felirattal várták kedvenceiket. A kezdősípszót megelőző percekben elsőként az EL-himnusz, majd az ilyenkor szokásos Freed from desire, és a magyar Himnusz éneklésével teltek, amit a vendégek torkuk szakadtából igyekeztek elnyomni – inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Pontban kilenckor Daniel Stefanski lengyel bíró sípszavára útjára indult a labda, a kékmezes szerbek érintésére. A Zvezda egyből nekiesett a Fradinak, szögletet is kiharcolt, de a ferencvárosiak nem estek zavarba, válaszul egyből lövésig vitték az ebből lett kontrát. A következő percekben tovább próbálkoztak a zöld-fehérek, kétszer is veszélyesen kerültek a tizenhatoson belülre, azonban az ellenfél védői rendre blokkolni tudtak.
A meccs irama nem laposodott, mindkét irányba indultak támadások, kapura lövésig viszont senki nem jutott el. Faltokig már igen, főleg a zvezdások, de a játékvezető ítéleteire nem lehetett panasz, használta a sípját. Húsz perc elteltével az első lapot is felmutatta, Strahinja Erakovic sárgult be egy durvább belépő után.
Az igazi örömöt mégsem ez váltotta ki, hanem a 23. perc eseményei. A baloldalon ment el a Fradi, egészen pontosan Amer Gojak. A bosnyák az alapvonaltól, a tizenhatos széléről tekert középre, a beadásra érkező Kristoffer Zachariassen először még Milan Borjam kapusba lőtte,
de az ismétlésnél már nem hibázott, felvágta a jobb felsőbe, 1-0!
Az első gól után rögtön jött az első csere, a belgrádiaktól Sekou Sanogo szedett össze ránézésre kisebb sérülést, azonban egy rövid ápolás után inkább elhagyta a pályát, az előző összecsapásról eltiltott Kings Kangwa jött fel a helyére.
A Crvena Zvezda leginkább szögletekből került közel a kapunkhoz, ám szerencsére Dibusz vagy a magyar védők mindig odaértek a beívelésekre, és többségében kontrákkal spékeltek meg a labdaszerzést, noha maximum a vendég tizenhatos előteréig tartottak ezek az akciók.
A félidő végén háromperces hosszabbítás következett, ami már nagyobb ziccerek nélkül lepörgött. Azért erre a Ferencvárosra az első félidő alapján jelentősen jobb volt ránézni, mint a múlt hetire: rendben volt a védekezés, a támadás vezetésekben, építéselben is volt fantázia, főként Gojak megmozdulásaiban. A legfontosabb pedig, hogy Fradi-vezetéssel várhattuk a fordulást.
A második félidőre a kékmezesek jöttek ki előbb, ám a kezdőrúgást most a Fradi végezhette el. A belgrádiak viszont alighogy megszerezték a labdát, azzal a lendülettel se perc alatt, egyenlítettek is – vagyis nagyjából fél percig ezt hihették, de Aleksandar Pesic távoli bombáját egy kézzel való labdaátvétel előzte meg, érvénytelen volt a találat.
Az alaphangulatot mindenesetre megadta, a hazai drukkerek büszkén rázendítettek nótáikra, miközben a füstölők felhőként fedték be a pályát. Vagy mondhatjuk úgyis, akadályozták a magasan ülőket a kilátásban.
A Zvezda azért érezhetően felélénkült erre a félidőre, velük egyszerre fanatikusaik is egyre élénkebben hallatták a hangjukat. Ahogy a hangulat fokozott, sajnos nem késett az egyenlítés sem. A Fradi labdát vesztett támadás közben, amit a megiramodó Stefan Mitrovic zavartalanul cipelt el Dibusz kapujáig,
a tizenhatosan belülre érve nem is hibázott, lövése a kapufa érintésével a hálóban kötött ki, 1-1.
Fel a fejjel, mondták a fradisták. A sajtótribünön még a vendég gólt részleteztük, mikor az FTC ezalatt összeszedte magát, újra az ellenfél térfelén rohamozott. A 60. percben Zachariassen közeli lövését még bravúrral kitolta Borjan, de aztán már nem volt esélye:
Pászka szögletére Samy Mmaee robbant be, a jobb kapufa vonalából a hosszúba fejelt, a magyar aranyérmes újra vezetett, 2-1!
Rövidesen a harmadik találatra is megvolt a sansza Sztanyiszlav Cserszeszov együttesének, Zachariassen most egy lépéssel a védők előtt törhetett kapura, viszont a belgrádi térfél közepén eltűnt a mögötte loholó Dragovic szorításában – a bíró nem látott szabálytalanságot.
A számok ritkán adják vissza a mérkőzés képét, de esetünkben jól érzékeltette, micsoda tempó volt: a második félidő felénél 12 és 8 lövést, illetve 4 és 8 szögletet jegyezhettünk – előbbi mutatóban a Fradi, utóbbiban a Crvena állt jobban. Gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy a szerbek támadtak, birtokolták a labdát, néhány szöglettel és beadással igyekeztek megtörni rést találni a kilencedik kerületi falon. Ha elvesztették a labdát, a magyarok gyors ellentámadásokkal törtek a kapujuk felé, bár a hajrához érve inkább már csak lassították a tempót.
Mindkét mester bedobott pár cserét az utolsó percekre, a Fradinál Tokmac, és Anderson Esiti állt be, a túloldalon Osman Bukari, Nemanja Milunovic, és Jovan Mijatovic képviselte a friss erőt. Az FTC azonban állta a sarat, sőt az újabb gólhoz is közelebb állt. Ezzel egyetemben a szerb munkatársak egyre nehezebben tartották indulataikat a lelátón: olyan is akadt, aki inkább csendesen rágyújtott, csak türtőztesse magát.
Nemcsak a támadók villogtak, a pályára hajított füstölők is, a lefújás előtt nem sokkal ezért az egyik tűzoltónak is bőven jutott feladat, amíg kihordta a zavart okozó égő eszközöket.
Lassan letelt mind a 90 perc, viszont ezzel még nem mehetett lejjebb a pulzusunk. Ötperces hosszabítás jött, amelynek végén kapott még egy hatalmas lehetőséget a szerb bajnok: szinte középről, 17 méterről rúghatott szabadot Kangwa. Gigászi füttyszó mellett veselkedhetett neki, de így is veszélyesen tekert kapura, Dibusz azonban bemutatta a meccs utolsó nagy mozzanatát, kiütötte a jobb szélre tartó lövést.
A stadion majdhogynem felrobbant, nem maradt kérdés: a Ferencváros 2-1-es sikerével behúzta a három pontot!
Óriási ünneplés tört ki, a bemondó pedig emlékeztetett: mivel a Trabzonspor legyűrte a Monacót ( nem is kicsit, 4-0-s pofont kent le a hercegségbelieknek ), a Fradi egyedüliként áll a H-csoport élén, kilenc ponttal, és három egységnyi előnnyel.
Ugyan a Trabzonspor győzelme miatt még semmit sem lehet biztosan kijelenteni, de
a négyesben előzetesen leggyengébbnek várt zöld-fehér klub ezzel óriási lépést tett a tavaszi nemzetközi szereplés felé, ami 2004 óta először sikerülhet egy magyar csapatnak.
Ez azt jelenti, hogy ha a Ferencváros vissza is csúszna a harmadik pozícióba, akkor az Európa Konferencia Ligába menne tovább, de amennyiben legalább egy pontot szerez még a csoportban, biztosan az Európa-ligában folytathatja.
A következő lépés két hét múlva, szintén Budapesten a Monaco ellen!
