Tragikus elkerülhetetlenség és rossz genetika. Ezekkel magyarázza Elvis Presley halálát egy Sally Hoedel nevű író, aki úgy véli, a drog- és alkoholfüggőség, továbbá az egészségtelen életmódból fakadó szervi problémák csak másodlagos szerepet töltöttek be abban, hogy a zenészt 42 éves korában holtan találták memphis-i rezidenciáján. A halál okát hivatalosan szívelégtelenségként írták le, amit az író ugyan nem cáfol, mégis azt gondolja, emögött minden bizonnyal egy alfa–1-antitripszin-hiány nevű genetikai rendellenesség állt, amely súlyos tüdő-, máj- és szívkárosodáshoz vezethet, és gyakran alakul ki azoknál, akiknek a felmenői – mint Elvis anyai nagyszülei, akik unokatestvérek voltak – rokoni kapcsolatban állnak egymással. Az elmélet érdekes, és némiképp választ adhat arra a kérdésre, hogy Elvis anyja, az ugyancsak szívelégtelenségben kifejezetten fiatalon, a negyvenes éveiben elhunyt Gladys Presley mellett miért halhatott meg indokolatlanul korán a zenész lánya, Lisa-Marie Presley is. Arra azonban kevésbé (elvégre ez már inkább pszichológiai kérdés), hogy Elvis popkultúrához fűződő viszonya és önsorsrontó élete miként plántálódott át az egész családjába – kezdve a feleségtől, Priscilla Presley-től, közös lányukon át egészen az unokákig.
Vajon lehet valaki annyira erős személyiség, hogy a hatása még a halála után, generációkon átívelve is befolyásoló erejű maradjon, és meghatározza egy egész család életét? Vagy a sors játéka lenne, hogy mindannyian a művészetekben próbáltak kiteljesedni, az életüket mégis inkább tragédiák határozták meg? Ki tudja, mindenesetre érdekes belegondolni.
Elvis Presley élete nem indult könnyen: mélyszegénységben élő családba érkezett ikertestvérével, Jesse Garon Presley-vel együtt, aki viszont halva született. Noha az anyaméhen kívül egy percre sem találkoztak, a zenész állítólag soha nem tudta kiheverni testvére elvesztését és hiányát, ráadásul egyes elméletek szerint ez vezethetett anyjához fűződő, szinte már egészségtelennek tűnő ragaszkodásához is (akinek halála szintén igencsak megviselte őt). Sikereivel ugyan kiteljesedett, a múltjából gyökerező nehézségek mégis meghatározták az életét, sőt, az egész személyiségét is. Uralkodó és hedonista jellem volt, aki minden életnehézségre a drogokat, az alkoholt és zsírban úszó ételeket hívta segítségül. Halála idején majdnem 160 kilót nyomott, és napi 12 ezer kalóriát vett magához. Imádta a nőket, a szex és a csajozás az egész életét végigkísérte (az utolsó időben is egy húsz éves ex-szépségkirálynővel, bizonyos Ginger Aldennel járt), még akkor is, amikor együtt élt feleségével, Priscilla Presley-vel.
Priscilla (aki Beaulieu vezetéknévvel született) szinte gyerek volt, amikor Elvis németországi katonai szolgálata alatt megismerkedett a zenésszel. Kapcsolatukat a lány szülei eleinte ellenezték, és hát zsenge korából fakadóan a közvélemény is rendesen meresztgette a szemét, amikor kiderült, hogy a huszonpár éves Elvis egy 14 éves lánnyal kavar. Ennek ellenére végül együtt maradhattak, sőt, össze is házasodtak, bár Priscilla akkor is még csak 21 éves volt. Mivel szüzen ment férjhez, tehát közel hét éve jártak, és még mindig nem volt közöttük semmiféle szexuális jellegű kapcsolat, a nő egy idő után maga szorgalmazta az együttléteket, Elvis azonban a házasságig ellenállt ennek, és inkább más nőkkel elégítette ki ez irányú vágyait. Házasságkötésük után egy nagyon rövid időre aztán megtört a jég, de miután megszületett lányuk, Lisa Marie, Elvis azt mondta, ő bizony nem vágyik olyan nőre, aki már túl van egy szülésen.
Kapcsolatuk kifejezetten arról szólt, hogy egy felnőtt, sikeres férfi miként tud manipulálni és uralma alatt tartani egy nála sokkal fiatalabb, tapasztalatlan lányt, aki, lévén teljesen el volt zárva a külvilágtól, nem sok jóra számíthatott az életben. Pedig vágyott rá, nagyon is. Szeretett volna dolgozni, ha már őszinte barátságokra nem talált, de nem tehette meg, mivel férje arra kötelezte, hogy otthon üljön, és ne csináljon semmit. Az aranyrácsos börtönéletnek persze meglettek a következményei, így amikor Priscilla találkozott Mike Stone karateedzővel, gyorsan le is feküdt vele, ami persze erősen hozzájárult ahhoz, hogy Elvis és ő végül elváltak.
Priscilla csak ezután tudott kitörni, nyitott egy ruhaüzletet, amely egész népszerű lett a hírességek körében, de aztán három év múlva bezárt. Ezután érdekes módon épp Elvis segített elindítani volt felesége színészi karrierjét (dacára annak, hogy amíg együtt voltak, kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy a nő bármit is kezdjen magával). Priscilla Presley nem sok filmben játszott, de azok legalább emlékezetesek lettek, a Dallas és a Csupasz pisztoly-trilógia például nélküle semmit sem ért volna, lássuk be. (Na jó, utóbbi úgy tökéletes, ahogy van, de azért a színésznő nélkül nem lett volna ugyanaz). Persze ez aligha vigasztalta, amikor rendre megakadt a karrierje, és alternatív megoldások után kellett néznie, de valahogy mindig megtalálta az útját, még ha nem is épp azon a téren, amit éppen elképzelt magának. Viszont amit nem tudott elkerülni, hogy Elvis hagyatékának sikeres megmentése ellenére kénytelen volt végignézni, miként száguld a családja a volt férjéhez hasonló önsorsrontó vég felé.
Elvis és Priscilla egyetlen gyermeke, Lisa Marie Presley 1968-ban született, és egész életében próbálta megtalálni helyét apja örökségében. Amikor Elvis meghalt, lánya mindössze kilencéves volt, és apja elvesztése mélyen érintette, igazán sosem tudta feldolgozni, pláne, hogy egész addigi életében rettegett attól, hogy egyszer eljön ez a nap. Ennek egészen prózai oka volt, a napokban posztumusz megjelent memoárjában utalt is rá, hogy sokszor látta Elvist olyan helyzetben, ami ijesztő volt számára: például arccal a fürdőszoba padlóján fekve, ahonnan nem tudott felállni. Miután apja meghalt, Lisa Marie az anyjával maradt, ami egy plusz tőrdöfés volt számára, tekintve, hogy kifejezetten nehezen jöttek ki egymással, vagy inkább sehogy. Később, akárcsak a szülei, a művészetben kereste a boldogulását, és bár nem hagyott maga után különösebben magas szintű zenei örökséget, azért kiadott három zenei albumot, amivel viszonylag sikeres is lett a pályán. Ennek ellenére igazán sosem tudott kitörni apja árnyékából.
Lisa Marie-t talán nem is ez vágta igazán földhöz, hanem a magánélete, ami egészen fájdalmasan alakult. Négyszer ment férjhez, először Danny Keough zenészhez, akivel két gyereke született (Riley és Benjamin Keough), majd hozzáment Michael Jacksonhoz, aki épp a gyermekmolesztálási botránya kellős közepén vallott neki szerelmet. Az ő kapcsolatuk több szempontból is különös volt: egyrészt, mert azelőtt a zenészt nemigen lehetett nők, de férfiak közelében sem látni (bár állítólag Madonna és Brooke Shields bepróbálkozott nála), sőt, saját bevallása szerint maga Lisa Marie vette el a szüzességét. Az énekesnő minden támogatást megadott Jacksonnak, aki ezt mély ragaszkodással és egy közös videoklippel hálálta meg, továbbá azzal, hogy sokszor elvitte őt Disney Worldbe. Valami mégis eltörhetett ott, mert két évvel később elváltak, és utána jött a képbe Nicholas Cage, akivel pár hónapig voltak házasok, majd Michael Lockwood zenész, akitől ikerlányai, Harper és Finley születtek. Lockwoodtól is elvált végül, és bár viszonylag nehéz lezárás volt ez a gyerekek miatt, mivel azonban mindketten szcientológusok voltak (Lisa Marie-t az anyján keresztül szervezték be), az egyház kötelékében intézték a válást, így egész olcsón megúszták a procedúrát (ami persze aligha így alakult volna, ha csak az egyikük lett volna tagja az egyháznak).
Lisa Marie saját bevallása szerint 2008-ban, az ikrei születése után opiáttartalmú fájdalomcsillapítókat szedett, amelyektől függővé is vált – a legrosszabb időszakban napi nyolcvan tablettát is bevett, ha úgy jött ki a lépés. A gyógyszerfüggésből aztán drogfüggés lett, az élete pedig szép lassan kontrollálhatatlanná vált. Ebben az időszakban gyakran utazott haza gyerekkori otthonába, hogy édesapja ágyában aludjon, és kétségbeesetten vágyott arra, hogy valamilyen módon kapcsolatba lépjen vele. Nem talált kiutat a reménytelenségből, ezt pedig tetézte, amikor fia, a szintén drogfüggő és mélyen depressziós Benjamin 2020-ban egy pisztollyal vetett véget az életének. Mindössze 27 éves volt ekkor.
Keough tragédiája tökéletesen illik a Presley-család mintájába: ő is zenésznek készült, sőt, állítólag 2019-ben öt millió dolláros, öt albumra szóló lemezszerződést kötött a Universallal (bár a kiadó ezt később tagadta), amiből aztán nem lett semmi. Lisa Marie teljesen összetört fia halálától – állítólag pont olyan megmagyarázhatatlanul szoros kapcsolat és mély szövetség volt kettejük között, mint annak idején Elvis és az anyja között. Az énekesnő sokáig nem is tudta elengedni Benjamint, szó szerint: mivel Kaliforniában nem kötelező a halottakat rövid időn belül eltemetni, két hónapig tartotta fia élettelen testét szárazjégben egy kifejezetten erre a célra kialakított, 12 fokos szobában (vagy szentélyben, ha úgy tetszik).
A fiú jelenléte az élete részévé vált, gondoskodott róla, időt töltött vele, egészen megszokta, hogy ott van, és képtelen volt megválni tőle. Erre az egészre aztán akkor derült fény, amikor a nő és a lánya, Riley közös tetoválást akartak készíteni a fiú emlékére, ehhez pedig elhívtak egy tetoválóművészt, akinek megmutattak egy mintát – Benjamin testén. Riley élete legabszurdabb pillanataként emlékszik erre, anyja memoárjában (amelynek megírásában ő is nagy szerepet vállalt) megjegyezte, hogy ez volt az a pont, amikor Lisa Marie-vel eldöntötték, hogy Benjamint most már tényleg illene eltemetni. Végső nyughelye apja mellett, Gracelandben van, ide temették Lisa Marie-t is, aki csupán két évvel élte túl a fiát. Halálát szívmegállás okozta (akárcsak az apjáét és a nagyanyjáét) – 54 éves volt ekkor.
Az egyetlen reménysugár, aki talán még megtörheti Elvis vérvonalának átkát, Riley Keough, aki saját jogon lett kifejezetten sikeres színésznő, és olyan filmekben szerepelt, mint a Mad Max: A harag útja vagy aThe Girlfriend Experience című sorozat, amelyért Golden Globe-jelölést is kapott. Míg családtagjai a függőségekkel és önpusztítással küzdöttek, egyelőre úgy tűnik, Riley képes volt kitörni ebből az ördögi körből, és saját, független életet építeni, amely viszonylag mentes a Presley-örökség nehéz terheitől – annak ellenére persze, hogy testvérét és anyját épp ezek miatt a terhek miatt veszítette el, ami azért, lássuk be, bőven az ő tragédiája is.
