„Az összes srác azzal viccelt, hogy én vagyok a legijesztőbb személy a szobában, és bizonyos értelemben a legfélelmetesebb is. Úgy gondolom, ha a sebezhetőség és a vadság párosul egy nőben, az nagyon veszélyesnek tűnhet kívülről” – nyilatkozta Jennifer Jason Leigh az Another magazinnak még 2016-ban, Tarantino Aljas nyolcas című filmje kapcsán, amelyben ő volt az egyetlen női főszereplő.
Az általa oly gyakran játszott neurotikus, sérült, kemény karakterek ellenére azonban kicsit sem tartja magát vadnak, veszélyesnek vagy vakmerőnek, inkább egyfajta csendes megfigyelő ő, aki rendesen átgondolja, mielőtt belefogna valamibe. „Érzelemmentes vagyok. Introvertált. És annyira más, mint a karakterek, amelyeket játszani szoktam, hogy nem is mindig látom magam bennünk. De ezzel nincs is semmi baj.” Úgy gondolja, éppen az a legvonzóbb a színészetben, hogy teljesen más lehetsz, mint amilyen valójában vagy. „A való életben soha nem akarnék a karaktereim bőrében élni. Nem szeretem a drámát az életemben, a filmekben viszont igen.”
A dráma, ami formál
Ehhez képest Jennifer Jason Leigh életét egy időben drámák és traumák sorozata határozta meg, amelyek egyenként is simán szétcincálhatták volna a színésznő jövőjét, ha hagyja. De nem hagyta, sőt. Túlélt, megerősödött, és minden fájdalmas tapasztalatát a színészi munkájába gyúrta. Vagy más gyúrta bele: volt férjét, Noah Baumbach-ot ugyanis kettejük válásának története inspirálta a Házassági történet című film forgatókönyvének megírására, amelyben Scarlett Johansson és Adam Driver játszották a főszerepeket. És míg a házassága kudarcai vászonra kerültek (és ezt kicsit sem bánta), Leigh a többi fájdalmáról keveset beszélt. Pedig, azt mondja, kellettek ahhoz, hogy az legyen, akivé vált.
Bántalmazó apa, aki meghal egy helikopterbalesetben
Apját, a színész Vic Morrow-t 1982-ben, 20 évesen veszítette el egy tragikus helikopterbalesetben, a Homályzóna forgatásán. Morrow két gyerekszínésszel, Myca Dinh Le-vel és Renee Shinn Chennel utazott a gépen, amely egyszer csak lezuhant. A History.com azt írja, szörnyű baleset volt: a színészek ott állnak a forgatáson, épp a vietnami háború történetét próbálják újrajátszani, amikor egy helikopter az orruk előtt zuhan le, a kollégáik pedig meghalnak. Leigh a húgával, Carrie Ann Morrow-val együtt beperelte a felelősöket, ügyvédjük, Sydney Irmas akkor azt mondta, valószínűsíthető, hogy „a filmforgatáson bizonyos felelős pozícióban lévő emberek alkoholt vagy drogokat fogyasztottak”, ez okozhatta a balesetet. Az ügyet mindenesetre nagyon részletesen kivizsgálták (a jelentésben nem esik szó alkoholról és drogokról), és arra jutottak, hogy valójában a túl közelről robbanó, törmelékekkel teli, magas hőmérsékletű speciális effektek (tehát robbanások) megrongálták a helikopter rotorlapátjait, és ez okozta a tragédiát. Meg az, hogy a helikopterpilóta és a forgatási műveleteket irányító filmrendező között nem volt megfelelő a kommunikáció, ezért a pilóta túl közel repült a robbanáshoz.
Leigh-t azonban apjával kapcsolatban sokkal kevésbé a baleset, mint kettejük kapcsolata viselte meg igazán. A szülei már rég, még a színésznő gyerekkorában váltak el, anyja (Barbara Turner forgatókönyvíró) újraházasodott, és sosem beszélt neki arról, miért hagyta ott az apját. A baleset előtt pár évvel tudta meg, hogy Morrow bántalmazó volt. „Apám nagyszerű színész volt, az emberek nagyon szerették, így sosem beszéltem erről. Anyám meg nem mondott semmit, nem akarta megmérgezni az apámmal való kapcsolatomat. Apámtól tudtam meg végül, 14 éves voltam, amikor bevallotta, hogy konkrétan kórházba juttatta anyámat. Én két éves voltam akkor. Gondolom, ezzel a beszélgetéssel próbált közelebb kerülni hozzám, dehát nyilván az ellenkezőjét érte el vele” – emlékezett vissza a színésznő, aki annyira távol akart maradni az apjától, hogy még a nevét is megváltoztatta. Nem akarta, hogy bármiféle közük legyen egymáshoz.
Heroinfüggő testvér
Ráadásul az az időszak amúgy sem volt felemelő a színésznő számára: három évvel idősebb nővére, Carrie Ann Morrow szenvedélybetegséggel küzdött, ami az egész család életére rányomta a bélyegét. És ugyan végül nagy nehézségek árán kigyógyult belőle, nagyon fiatalon, 58 évesen halt meg, 2016-ban. A színésznő azóta sem tudja feldolgozni a veszteséget, kapcsolatuk mindenesetre nagy szerepet játszott karrierjének alakulásában.
„Azt gondolom, a személyiségem nagy része gyerekkoromban formálódott azzal, ahogyan Carrie-t láttam” – mondta a színésznő. „Rengeteg dühkitörése volt, ami miatt a teljes ellentéte akartam lenni. Nem akartam felhívni a figyelmet magamra, jó lány szerettem volna lenni, ezért takarítottam ki inkább a szobámat, amikor ő meg felfordulást csinált.” Azt mondja, gyerekként sosem engedhette meg magának, hogy dühös legyen vagy lobbanékony, de a színészet biztonságos keretet adott annak, hogy kicsit mégis az lehessen, és mégse bántson vele senkit, vagy okozzon károkat.
A színésznő képessége, hogy olyan érzelmeket tudjon hitelesen átadni, amelyeket személyesen sosem tapasztalt meg, részben a tehetségén és a módszeres színészi játékon alapul. Ugyanakkor ő maga is elismeri, hogy ennek egy része annak köszönhető, hogy egy drogfüggő testvér mellett nőtt fel. Carrie Ann 13 évig volt heroinfüggő. Leigh a tinédzseréveinek végén járt, amikor Carrie-t először elvonókúrára vitték, nem sokkal a Változó világ forgatása után. Ekkor már mélyen befolyásolta őt a nővére betegsége és az otthonukban tapasztalt diszfunkcionalitás.
„A nővéremmel végigcsinált rehabok megtanítottak arra, hogy egyes emberek úgy születnek, hogy nehezebben kezelik a szorongást, és bármit megtesznek azért, hogy elfojtsák.” Nővére küzdelmeit látva Leigh végül megértette, hogyan gondolkodik egy függő, és milyen önpusztító gondolatok befolyásolják őket a működésükben, ez pedig rengeteget segített neki abban, hogy szinésznőként igazán mély és fájdalmas karaktereket is képes legyen hitelesen eljátszani. „Leginkább az vonzott a színészetben, hogy meg akartam érteni a nővéremet.”
A színésznőt nálunk legközelebb ma éjjel 01:40-től a Gyűlölet, barátság című romantikus drámában láthatja, csak kapcsoljon a FILM4-re!
