Ez az autósportok Mekkája. Nincs olyan autóversenyző a világon, aki azt mondaná, hogy ő nem szeretné megnyerni ezt a versenyt, ez nincs rajta a bakancslistáján és így tovább. Cikksorozat a 107. Indianapolis 500-ról, 2. rész.
Az időmérő egy külön esemény, az egy külön kis győzelem, ha valakinek összejön a pole. De hogyan is zajlik az időmérő Indianapolisban? A felvezetése a pénteki nap (idén május 19-re esik), amit „Fast Friday”-nek hívnak. Az autókat 2.2 literes V6-os (Honda, vagy Chevrolet) turbómotor hajtja. A turbó nyomását az időmérős napokon, valamint ezen a pénteki edzésen emelik fel 1,5 bárra. A versenyen és a többi edzésen 1,3 bar nyomásra van korlátozva. Magyarul pénteken érezhetik először, milyen az, amikor maximális sebességgel haladhatnak a pályán.
Még a pénteki nap legvégén, egy sorsolás keretein belül meghatározzák, hogy ki mikor mehet teljesíteni az első próbálkozását. Másnap a korai órákban rendeznek egy két etapra osztott, egyórás edzést, hogy a csapatok ellenőrizhessék autóik minden paraméterét. Ezután indul maga a kétnapos időmérő. De miért kétnapos? Mert az időmérőn a pályán egyszerre csak egy autó haladhat, és nem egy kör számít, hanem 4 kör átlagsebessége – nem pedig az ideje. Minden egyes versenyzőnek minimum egy lehetősége van a lehető legjobb átlagot futni. Ha nem elégedett az eredményével, vagy nem sikerült megcsinálnia, mert hibázik, vagy balesetet szenved, akkor újra próbálkozhat, de csak miután minden versenyző (idén 34) legalább egyszer már próbálkozott.
Azért tart 6-7 órán át a szombati időmérős nap, mert a rendezők elég időt biztosítanak az első- és az újrapróbálkozásoknak.
A kvalifikációs sorrendet sorsolással döntik el. Van aki rendben lefutja a köreit, de nem elég jó az átlaga, de akad, aki elrontotta, sőt, aki ki sem tudott gurulni a boxutcából. Ők később újra próbálkozhatnak, de előtte mindenkinek lehetőséget kell biztosítani az első futására. Utánuk jöhetnek az ismétlők.
A boxutcában két sáv van:
1, Az egyiket elsőbbségi sávnak hívják. Ha ezt a sávot választja a versenyző/csapat, akkor a korábban futott (vagy nem futott) átlagát törlik. Magyarul ha volt már egy nekifutása és volt is eredménye, de a második futása rosszabb, akkor utóbbi lesz érvényes a végső sorrend meghatározására. Az előnye, hogy nem kell várnia a második sávban a sorra kerülésre, így ha nagyon gyorsan kell egy jobb eredmény, mert már az edzés végén járnak, és kell egy nagyon jó eredmény, akkor hamarabb sorra kerülnek.
2, a második sávban lévők megtarthatják az elsőre futott idejüket, viszont sorban kell várniuk, ha többen előttük vannak, és ezalatt az idő alatt nagyon sokat változhat a pálya állapota. Tehát kevesebb a kockázat, de adott esetben kevesebbet is lehet nyerni, vagy semmit se nyernek, csak buknak egy újabb szett abroncsot.
A második napon, azaz vasárnap dől el, hogy ki melyik pozícióból indul el végül az első 12 helyen, valamint, hogy ki kerül be az utolsó sorba, és ki azaz 1, aki kiesik a 34 nevező közül. Ez a vasárnapi program 3 részre van bontva. Először a legjobb 12-nek adnak egy esélyt, és közülük a legjobb 6 jut be a FAST6 szakaszba, ahol végleg eldől az első két sor sorsa. A kettő között, tehát a TOP 12 és a FAST 6 között tartják a „Last Chance Qualifying”-ot, magyarul az utolsó esélyt a bejutásra.
