Ha régen látta vagy még sosem, de vágyik egy klasszikus, izgalmas thrillerre, akkor érdemes május 6-án, kedden, 20 órakor a FILM4-re kapcsolnia, ahol megtekintheti az 1990-es Kék acél című thrillert, Jamie Lee Curtis főszereplésével. Röviden a sztori: egy Megan Turner nevű rendőrnő (Jamie Lee Curtis) rablótámadásba keveredik egy szupermarketben, de megmenekül, miután agyonlövi az elkövetőt. A fegyvere azonban rejtélyes módon eltűnik a helyszínről, amellyel valaki sorozatgyilkolni kezd, és komoly energiákat fektet abba, hogy minden golyóba belevésse Turner nevét. Izgalmas macska-egér játék veszi kezdetét egy újonc rendőrnő és egy, a megszállottjává váló pszichopata között, hogy aztán a végén nagyon meglepődjünk.
Anélkül, hogy bármilyen poént is lelőnénk, érdemes megemlíteni néhány érdekességet a filmmel és Jamie Lee Curtisszel kapcsolatban, hátha nem tudott még ezekről, de szeretne. Ilyen például, hogy Curtis nemcsak a filmvásznon játszott rendőrt, hanem mielőtt színésznő lett volna, maga is rendőrként dolgozott. Ennek ellenére persze illett felkészülnie a szerepre, és hiába a saját tapasztalat, azért jó pár hetet így is eltöltött a New York-i Rendőrakadémián, ahol még lőfegyverkiképzést is kapott. Ahogy Curtis, úgy a filmbéli társát játszó Clancy Brown is legalább két hétig személyesen követte a New York-i rendőrség gyilkossági nyomozóinak munkáját, hogy hitelesen alakíthassa a nyomozó szerepét.
A gyilkos (akinek kilétét most nyilván nem fedjük fel) elég sok hasonlóságot mutat egy bizonyos David Berkowitz nevű sorozatgyilkossal, aki a 70’-es évek közepén tartotta rettegésben New Yorkot. 44 kaliberes gyilkosnak nevezték őt, ugyanezt a nevet kapta a Kék acél elkövetője is (a szinkronos verzióban Magnum 44-es gyilkosra fordították). Ahogy az eredeti, úgy a filmbeli gyilkos is New Yorkban követi el a bűntényeket, ő is hangokat hall a fejében, és hülyének nézi a rendőröket.
Na, de térjünk vissza a főszereplőnőre: Jamie Lee Curtis feltűnő jelenség még most is, magas, vékony, a lábai formásak, utóbbit használta ki a kilencvenes években a L’eggs harisnyagyártó vállalat, és felkérte a színésznőt, hogy legyen a reklámkampányuk arca. Vagy lába. Akkoriban, egyes források szerint 1, mások szerint 2 millió dollárra biztosították a két alsó végtagot. Alighanem ezeket a milliókat érő testi előnyöket próbálták meglovagolni a film készítői is: az eredeti forgatókönyv szerint ugyanis az egyik jelenetben Curtisnek meztelenül kellett volna lövöldöznie, amire a színésznő azt mondta, köszöni szépen, biztos, hogy nem kér belőle. „… Azt mondtam, semmiképp sem fogok fegyverrel a kezemben rohangálni meztelenül. Mindenki a mellemet nézné, és nem a jelenetre figyelne” – véleményezte az ötletet Curtis, és nehéz is lenne ezzel vitatkozni. Szóval végül ugyan nem vetkőzött le, és a film is meglehetősen kevés bevételt hozott, Jamie Lee Curtist mégis elismerte a szakma, egy-két díjat is bezsebelt a játékáért.
Most pedig hadd mutassam meg a szerintem egyik legabszurdabb, legfurcsább jelenetsort, amibe nemrégiben futottam bele Jamie Lee Curtis kapcsán. Ez az Ingerlő idomok című, 1985-ös romantikus drámának egy jelenete, amelyben a film másik főszereplőjével, John Travoltával szerepelnek együtt: Curtis aerobicórát tart, a színész a mozdulatokat próbálja utánozni, kettejük között pedig valami egészen furcsa, szinte már kellemetlenül vibráló szexuális feszültség jön létre, ezt kell végigcsodálkozni majdnem 6 percen keresztül, ha ráér. (Én ilyenkor úgy szoktam, hogy eltakarom a szememet a kezemmel, de az ujjaim között kilesek. Ezt tanácsolom önnek is, működik.)
