A napokban beindult a nagyüzem, egy hónapon át láthatjuk a 2025-ös FIFA-klubvilágbajnokság eseményeit a Network4 sportcsatornáin és a NET4+ streamingen. Szinte hihetetlen, de a torna már 25 éve létezik, bár ekkora figyelem, mint ami most körülveszi, sosem volt korábban. Lássuk, milyen volt a klub-vb-evolúció, hogyan jutottunk el a jelenlegi lebonyolítási formához.
A világ legjobb futballklubjainak megmérettetésére már hosszú évtizedekkel ezelőtt akadtak ötletek, igazán sikeresnek azonban végül az Interkontinentális Kupa bizonyult. Az 1960-tól 2004-ig rendezett mérkőzésen mindig a legjobb európai együttes (a Bajnokcsapatok Európa Kupája, majd Bajnokok Ligája) győztese, illetve Dél-Amerika bajnoka (a Libertadores-kupa-nyertes) csapott össze egymással.
Az idők során egyre inkább felmerült az igény, hogy a küzdelmet ne szűkítsék le két kontinens bajnokainak találkozójára, hanem tényleg globálissá tegyék. Sepp Blatter korábbi FIFA-elnök beszámolója alapján a klubvilágbajnokság tervezetével Silvio Berlusconi, az AC Milan elnöke állt elő a világszervezet végrehajtó bizottsága előtt 1993-ban, Las Vegasban.
Az évekig tartó előkészületek után az első klub-vb-t eredetileg 1999-ben rendezték volna meg Brazíliában, végül aztán egyéves késéssel, 2000-ben jött el a nagy pillanat.
Az eseményen két-két dél-amerikai (Corinthians és Vasco da Gama) és európai (Manchester United és Real Madrid), valamint egy-egy afrikai (Raja Casablanca), ázsiai (Al-Naszr), az észak- és közép-amerikai, illetve karib térségből érkező (Necaxa) és egy óceániai (South Melbourne) együttes vett részt.
Bár sokan úgy gondolták, az első hely sorsa a két európai gárda között dől majd el, egyikük sem éppen csúcsformában érkezett Brazíliába. Úgy tűnt, az idény kellős közepén (januárban került sor a vb-re) főként a Sir Alex Ferguson által irányított, BL-címvédő United hányt fittyet a tornára. Az angolok, akik pár hónappal korábban heroikus fordítással verték meg a BL-döntőben a Bayern Münchent, szégyenszemre még a csoportból sem jutottak tovább. A Real negyedik lett, miután a bronzmeccsen alulmaradt a mexikói Necaxával szemben.
A brazil házi döntőben végül egy unalmas 0–0 után büntetőkkel a Corinthians diadalmaskodott a Vasco ellen.
Érdemes a kezdeteket pénzügyi szempontból is összehasonlítani a mával. 2000-ben a klub-vb pénzdíja mindössze 28 millió amerikai dollár volt, a televíziós jogdíjakból pedig a FIFA 40 millió dollárt tudott begyűjteni. Akkoriban mindössze 15 országban vásárolták meg a közvetítési jogokat.
A 2025-ös vb vonatkozó jogait a brit DAZN szerezte meg, amely 1 milliárd dollárt fizetett a nemzetközi szövetségnek, a meccseket pedig gyakorlatilag a világ szinte összes országában nyomon lehet követni.
A pénzdíj is 1 milliárd dollárra emelkedett, sőt a FIFA szolidaritási kezdeményezése révén további 250 millió dollárt fordítanak világszerte a klubfutball fejlesztésére.
Egy kicsit visszatéve még az induláshoz: akkoriban még nem volt olyan vonzó egy ilyen esemény megrendezése. Ezt jelezte már a brazilok egyéves csúszása is, amelynek anyagi okai voltak, az is sokatmondó ugyanakkor, hogy a 2001-es klub-vb lebonyolítására kijelölt spanyolok – szintén szűkös anyagi forrásaikra hivatkozva – visszaléptek a rendezéstől.
A torna végül nemcsak 2001-ben, hanem a rá következő három évben is elmaradt, majd 2005-ben sikerült feltámasztani. Ebben nagy szerepük volt a japánoknak, akik a 80-as évek eleje óta rendre otthont adtak az Interkontinentális-kupa-döntőknek. A 2000-es évek első felére született meg a döntés, hogy utóbbi megmérettetés és a klubvilágbajnokság összeolvad, vagyis attól az évtől kezdve a Klub-vb keretén belül csaptak össze a kontinensek legjobbjai – és innentől már valóban minden földrész képviseltette magát, az Antarktiszt leszámítva.
A házigazda 2008-ig – és aztán később további összesen négy évben – Japán volt. Az egészen 2023-ig éves szinten megrendezett viadalt azonban az elmúlt szűk egy évtizedben – a közelmúltbeli trendeknek megfelelően – egy kivételével (2022: Marokkó) a Közel-Keleten bonyolították le. 2017 óta az Egyesült Arab Emírségek háromszor, Katar kétszer, Szaúd-Arábia pedig egyszer látta vendégül a csapatokat.
Ha az eddigi legsikeresebb klubokat vesszük számba, a lista első helyén az ötszörös győztes Real Madrid áll, megelőzve a háromszoros bajnok Barcelonát, valamint a két-két alkalommal aranyérmes Corinthianst és Bayern Münchent.
Az eddigi 20 kiadásból 16-ot húzott be európai együttes, négyet dél-amerikai klub, vagyis egyetlen más kontinens sem tud egyelőre felmutatni klub-vb-trófeát.
Az országok rangsorában Spanyolország vezet nyolc elsőséggel, majd jönnek a brazilok és az angolok (4–4), valamint az olaszok és a németek (2–2). Más ország csapatai még nem örülhettek eddig a végén.
A 2025-ös FIFA-klubvilágbajnokság sok szempontból történelminek mondható. A jelentősen megnőtt pénzdíjakról és tévébevételekről már esett szó, szakmailag viszont a legfontosabb, hogy először vehet részt ilyen sok csapat (32) az eseményen és először tart ilyen sokáig (június 14-július 13.). Ennek pedig a Network4 és a NET4+ nézői különösen örülhetnek, hiszen a klub-vb ezekben a hetekben beköltözik az otthonaikba.
