Lisa Hamilton Daly a Hallmark médiavállalatának egyik, programmingért felelős alelnöke, akivel a közelmúltban készített interjút a New York Magazine. Ebben is szóba került az az elv, amely alapján a Hallmark karácsonyi filmjei készülnek: a karácsony minden frame-ben, vagyis hogy a filmnek egyetlen olyan képkockáját se lehessen kiragadni, amely nem áraszt karácsonyi hangulatot, „mert szerintem az emberek szeretik az ünnepi jellegét. Ahogy elkezdtük sokszínűbbé tenni a történeteket, amelyeket elmondunk, talán kicsit lazítottunk a szabályokon. De komolyan azt gondolom, hogy az emberek szeretik a karácsonyi szokásaikat, úgyhogy szeretünk ezekre a kedves sablonokra támaszkodni. Bár én mindig azzal viccelődök a gyártással, hogy most már tényleg tegyenek valamit azokba a csészékbe, amelyekből [a szereplők] isznak, mert egyértelmű, hogy nincs benne semmi. […] De az emberek szeretik. Megalapozza a hangulatot, és jó mulatság. És ha egy Hallmark-filmben nem sétálhatsz át egy fenyőfa-ültetvényen, akkor egyáltalán miért csináljuk meg a filmet?”
Az biztos, hogy ezeknél a filmeknél profi stáb gondoskodik mindenről: korábban már írtuk, hogy Kanadában egy egész helyi ipari közeg épült az érzelmes és szép karácsonyi történetek forgatására, ahol a produkciós stábtól a dekoratőrökön át a cateringig minden munkavállaló olajozott fogaskerékként teszi a dolgát. A dekoratőröknek különösen nagy feladatuk van abban, hogy a film képi világa megadja a nézőknek azt a kedélyes karácsonyi hangulatot, amit szeretnek és elvárnak. Nézzük hát meg, mit tanulhatunk otthonunk díszítéséről az elmúlt évek karácsonyi filmjeiből!
Piros gömbök, piros gömbök mindenütt
A legfontosabb, hogy ahová csak lehet, tegyünk piros gömböket. Az összes ilyen film alapszínei közé tartozik a piros, zöld, arany és fehér, de a dekor legfontosabb színe még mindig a mikuláspiros. Ha az alábbi képet megtekintik, ott is látszik: minden csupa piros gömb, de még az ajtók, a roló, a fogyasztóvendégek sapkája, a masni a korláton is piros. Véletlen? Soha.
Helló, villanyszámla!
Ezen nincs mit cifrázni: semmi sem ad annyira ünnepi hangulatot, mint rengeteg égősor mindenhol. De tényleg mindenhol. Az egyetlen felület, ahol nincsen, az a szereplők teste, de minden egyéb, legyen élő (növény), vagy élettelen, tele van ledekkel és villanykörtékkel. Természetesen ezek főleg az esti jeleneteknél jönnek ki jól, de mint az alábbi fotón is látszik, igazából csak az a lényeg, hogy legyen.
Borítsunk be minden felületet díszekkel!
Talán még nem tűnt fel önöknek, de ezekben a filmekben nem nagyon van szabadon lévő polc, asztalka, vagy, esetenként, padló. A valóságban ez egyrészt életveszéllyel, másrészt folyamatos portörléssel járna – a filmeken azért jól is tud mutatni.
Legyenek mindenhol szalagok!
Ha elfogytak a gömbök és a fényfüzérek, még mindig támaszkodhatunk a szalagokra. Természetesen a piros és az arany előnyben, de bármi jöhet, ami illik a zöldhöz.
Irány a méterárubolt!
Arra lettünk figyelmesek, hogy egyes helyszíneken nem szöszölnek annyit a dekoratőrök, egyszerűen feldobnak néhány piros függönyt, drapériát, és már meg is van a karácsonyi háttér. Otthonra ezt mondjuk annyira nem javasolnánk, egyrészt, mert inkább hippitanya benyomását kelti, másrészt fokozottan tűzveszélyes, de mindenki döntse el maga, mennyit dob az ilyesmi az enteriőrön.
Gyújtsuk meg!
Ugyanis a tökéletes romantikusfilmes karácsonyi hangulathoz elengedhetetlen a nyílt láng használata, akár kandalló, akár kályha, esetleg gyertya formájában. De mindig vigyázzunk, egy-két felelőtlen pillanat, és máris rólunk szólnak a karácsonyi hírek.
Ha végeztünk idebent, folyassuk odakint!
Előbb-utóbb azért tényleg elfogynak házon belül a feldíszíthető területek, de miért állnánk meg itt? Alap, hogy akárhol is legyünk, ott felteszünk egy ajtódíszt (a Szent Péter-bazilikánál talán mégis túlzás ez, de mindegy). Az oszlopokra is van ötlete a szalaglobbinak, amint az kicsit lentebb is látható.
Végül pedig
Ha már ennyire pöpecül felkészítettük szűkebb környezetünket az ünneplésre, csípjük ki magunkat is: öltözzünk a szépen kidekorált otthonunkhoz! Hogy hogyan, arról majd a következő cikkünkben írunk.
