Nouméa neve nem biztos, hogy kifejezetten ismerősen hangzik, de aki elkezdte a Bűntények a pálmák alatt című új, francia sorozatunkat a STORY4-en (vagy legalább egy cikkünket elolvasta a témában), annak azért már lehet némi fogalma Új-Kaledónia fővárosáról. Ha lemaradt volna róla, pótolhatja, a harmadik rész ugyanis épp ma este 8-kor látható a csatornán.
Nouméa a Grande Terre-sziget délnyugati csücskében helyezkedik el, és egy fantasztikus mélyvízi kikötővel rendelkezik, amelyet korallzátonyok és szigetek védenek. De ez még semmi, a környék ugyanis egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkezik, amely számos endemikus fajt foglal magában: az itt található Amborella trichopoda például a világ egyik legősibb virágos növénye, míg a niaouli fák tűzálló képességük miatt uralják a nyugati partvidéket. A part mentén mangroveerdők húzódnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a tengerparti ökoszisztéma fenntartásában, az esőerdőkben pedig csavarpálmák és különböző páfrányok találhatók, míg a hagyományos totemfák a kanak kultúra szertartásainak részét képezik.
Az állatvilág egyik legismertebb képviselője a kagu, egy röpképtelen, sípoló hangot adó, veszélyeztetett madár, de élnek erre óriás gekkók, papagájok, hüllők és különféle vakondgyíkfélék is. A tengeri ökoszisztéma legalább ennyire gazdag: a világörökségi listán szereplő korallzátonyok között cápák, ráják, tengeri teknősök és számtalan színpompás halfaj él, köztük a bohóc- és napóleonhal. Szóval amikor Nouméáról beszélünk, egy lenyűgöző, trópusi környezetet kell elképzelnünk, amelyben lagúnák, erdős vidékek, korallzátonyok és a modern városi környezet keveredik egymással – ez pedig kiváló alap arra, hogy egy izgalmas bűnügyi sorozat helyszínévé váljon. Pláne, ha némi tudatosság is megbújik a koncepció mögött.
A sorozat készítői ugyanis nem elégedtek meg azzal, hogy a festői szépségű helyszíneket csupán díszletként használják, hanem az őslakos melanéz (kanak) kultúrát és a helyi társadalmi dinamikákat is mélyen beépítették a történetbe, sőt, kimondva is az volt a céljuk, hogy a karaktereken keresztül kellő hitelességgel ábrázolják a különböző kultúrák találkozását. Plusz pont, hogy ahhoz, hogy ezeket a kapcsolatokat egy viszonylag ismeretlen társadalmi környezetben értelmezni tudjuk, eleinte túl messzire sem kell mennünk, elég csak betekintenünk Új-Kaledónia központi rendőrkapitányságának ajtaján, amely mögött ugyanúgy akadnak a helyi kultúrából származó emberek, mint betelepültek, akik kezdetben azt sem tudják, hol vannak, és mi történik körülöttük.
Ott van például a kanak származású Kelly Kwaté őrmester és társa, a caldoche (caldoche-nak azokat az új-kaledóniai lakosokat nevezik, akik főként európai származásúak, és családjuk a 19. századi francia gyarmatosítás óta él a szigeten; sokan közülük erős helyi identitással rendelkeznek, és a földhöz való kötődésüket hangsúlyozzák) Gaspard Watson kapitány, akik egyértelműen a helyi kultúrát képviselik, és velük kontrasztban áll a Réunionról származó főfelügyelőnő, Clarissa Hoarau és a párizsi bevetési egységtől érkező Jackson Bellerose.
„A sorozat egyik érdekessége, hogy bemutatja, miként képesek a szereplők alkalmazkodni az új környezetükhöz. Az én karakterem például egy Réunionról származó rendőrnő, akit Új-Kaledóniába helyeztek át. A történet során azt is látjuk, hogyan illeszkedik be a helyi közösségbe, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie. Más karakterek más háttérrel érkeznek: például Jackson az Antillákról származik, de mindig Párizsban élt, így a gondolkodásmódja is inkább olyan francia nagyvárosias. A sorozat érdekes módon mutatja be, hogyan viszonyulnak a különböző karakterek a helyi környezethez és hagyományokhoz” – nyilatkozta egy interjúban a Hoarau felügyelőnőt alakító Yaëlle Trulès.
És ahogy betekintést nyerünk a szereplők életének minden apró részletébe, a velük kapcsolatba kerülőkön és természetesen saját magukon keresztül szép lassan megismerjük a helyi kanakok hagyományait és életmódját is, de még arról is képet kapunk, hogy ezek az emberek hogyan és mit őriztek meg maguknak a szigetország összetett, viharos történelméből. Persze közben annak is tanúi lehetünk, hogy milyen szoros kapcsolatot ápolnak magával a természettel, és ez hogyan nyilvánul meg egy mai, modern környezetben.
Például a nyugati világban általában kizárólag ételalapanyagként használt jamgyökér a kanak társadalomban manapság is egy szimbolikus jelentőséggel bíró növény, amelyből minél többet birtokolnak, annál nagyobb társadalmi megbecsülést élveznek, ez pedig a szigetlakók életmódjának egyik alappillére. Ugyanúgy, mint a szigorú szabályok mentén alkalmazott mélytengeri halászat, amelyet kizárólag férfiak végeznek, míg a nők és a gyerekek a sekélyebb vizekben kutatnak kagylók és kisebb halak után. Noha az őslakosok tudása generációról generációra száll, és számos hagyományos szokás még ma is az életük részét képezi, azért már nem mindegyikük a nomád életvitelben találja meg a jövőjét.
És hogy hogyan lehet egy bűnügyi krimisorozaton keresztül bemutatni egy ilyen varázslatos világot? A Bűntények a pálmák alatt simán megoldja, egyrészt a szereplők magánéletén, másrészt a bűnügyi eseteken keresztül, amelyek kanak törzsekben, nikkelbányákban, hatalmas állattartó birtokokon és rodeók világában zajlanak. De gyakran találkoznak a szereplők a város lüktető centrumaként ismert Place des Cocotiers-n vagy a Tjibaou Kulturális Központban, amely nemcsak múzeumként funkcionál, hanem egyúttal a kanak kultúra központja is. És persze ott van a végtelennek tűnő kék óceán, amely egyszerre nyűgöz le a szépségével és rejt sötét titkokat, amelyek nyomozásért kiáltanak.
Történelmileg Nouméa először francia börtönkolóniaként funkcionált, majd a közeli bányákból származó nikkel és arany exportközpontjává vált. Iparágai közé tartozik a hidroelektromos energia előállítása, valamint a Duiambo-félszigeten található nikkelfinomító üzem, amely a világ egyik legnagyobb nikkel-lelőhelyére épült. A város stratégiai jelentősége a második világháború alatt nőtt meg, amikor az Egyesült Államok haditengerészeti bázist létesített itt, és azóta is megőrizte központi szerepét Új-Kaledónia gazdasági és kulturális életében.
A Bűntények a pálmák alatt rendezője, Stéphane Meunier nem először forgat Franciaország tengerentúli területein: korábban a Foudre című sorozatot készítette itt, valamint hat évadon keresztül dolgozott a Cut című szérián Réunionon. „Élvezem, hogy egyre több fiatal érdeklődik az audiovizuális szakma iránt a tengerentúlon. Fontos, hogy lehetőséget kapjanak tanulni és dolgozni anélkül, hogy el kellene hagyniuk a szigeteiket” – nyilatkozta Meunier.
A sorozat első ötven epizódjának forgatására a produkció helyi szakembereket is bevont, ami nem kis dolog, tekintve, hogy Új-Kaledónia filmipara viszonylag kicsi. Marielle Karabeu, aki Kellyt, a kanak nyomozónőt alakítja, 2019 decemberében kapta meg a szerepet, de a stábot összesen negyven helyi technikus, hetvenkét színész és több tucat statiszta alkotta. A produkció gazdasági szempontból sem elhanyagolható: a helyi audiovizuális alap támogatásával több mint 1,6 millió eurót hozott Új-Kaledóniának, ami munkahelyeket teremtett és fellendítette a turizmust. „A célunk, hogy a sorozat bemutassa országunk sokszínűségét, kiemelje helyi mesterségeinket, és új láthatóságot adjon ennek a gyönyörű szigetnek” – hangsúlyozta egy interjúban Martine Lagneau, a déli tartomány kulturális ügyekért felelős alelnöke.
Nouméa tehát nemcsak egy szimpla egzotikus helyszín, hanem szinte önálló karaktere a sorozatnak, amely komoly szerepet kap a történetek alakulásában, ráadásul a város múltja, kulturális sokszínűsége és természeti szépségei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Bűntények a pálmák alatt ne csak egy átlagos krimisorozat legyen, hanem egy különleges, hangulatos utazás Új-Kaledóniába.
