Emlékeznek még A vezércsel című sorozatra, Anya Taylor-Joy főszereplésével? Egy 1983-as regény adaptációjáról van szó, amely egy sérült lelkű, de a maga különös módján vonzó (személyiségű) sakkzseniről szól, és amely egy időre divatba hozta a sakkot. De ha arra nem is, a Barbie-ra biztosan emlékeznek, hiszen Margot Robbie vagy egy évig öltözött Barbie babának a filmet népszerűsítő sajtóeseményeken, hogy végül egy albumot is kiadjanak ebből a projektből.
A kettőnek valamiféle ötvözete kezd kirajzolódni Zendaya Coleman körül, akinek Challengers című filmje idén áprilisban kerül a mozikba. A hangsúlyozottan fiktív történet középpontjában az ő Tashi nevű szereplője áll, aki egy rendkívül sikeres teniszező, határozott személyiséggel és jelentős vonzerővel. Egy szép napon összeismerkedik két másik fiatal sportolóval, Arttal (Mike Faist) és Patrickkel (Josh O’Connor), akik mindketten szívesen összejönnének vele, és Tashinak sincs ez ellen kifogása. Itt a két előzetes, azok elmondják a többit.
A főszereplők életkora, konfliktusaik és már úgy egészében az előzetesek is egyértelműen jelzik, hogy itt a célközönség egyértelműen a tizenéves/fiatal huszonéves korosztály. Akinek egy ideje tartósan Zendaya az egyik kedvenc színésznője – akkor kapták fel, amikor az Eufóriában játszott drogfüggő tinit, annyira meggyőzően, hogy még Emmyt is kapott érte. De volt ő a Pókember csaja is, szerepelt Hugh Jackman mellett A legnagyobb showmanben, mostanában pedig a Dűnében bukkant fel.
Szóval amit Zendaya csinál, azt fiatalok milliói kezdik el követni és értékelni (nézzenek be az Instagramjára, gyakorlatilag ha levegőt vesz, attól is elalél a 184 millió (!) követője jelentős része. Ha rajta múlik, a tenisz divatba fog jönni, pont úgy, ahogy A vezércsel után kelendőek lettek a sakktáblák. És ami azt illeti, mindent meg is tesz érte: nemcsak hogy saját felületein népszerűsíti a teniszfilmet, de nemzetközi sajtóturnéra indult, amelyen minden megjelenése a sportot idézi.
Ez volt a körút első állomása, Sydney-ben, ahol gyakorlatilag tenisznek öltözött, van rajta játékos, ütő, labda, ő maga pedig a pálya.
Április 6-án már Párizsban volt, ahol háromféle ruhában jelent meg nyilvános fotózáson, mindhárom a sport vizuális elemeit idézi. Az első az alábbi volt, ez tanult kollégám, Joó Gábor úgy jellemezte, „zöld-fehér, mint maga Wimbledon”, hát mint Twiggy, a tenisztornán.
Aztán nemes egyszerűséggel teniszlabdának öltözött, ebben a se nem zöld, se nem sárgában. Ez nem egy rosszul elkapott kép, az egész fotózáson fogta ott az oldalát.
Végül ebben az alkalmibb ruhában jelent meg az aznapi utolsó fotózáson: fehérben, ami a tenisz színe, egy hálószerű szoknyában. Joó kolléga felhívta rá a figyelmet, hogy a ruha övrésze a wimbledoni logó egymásra helyezett teniszütő-nyeleit idézi, az uszályos rész pedig a salaksimító hálóra emlékeztetheti a szemlélőt.
Két nappal később Olaszországban volt jelenése, ez már egyértelműen teniszruha, éppen csak kicsit felcicomázva, hogy mégis legyen benne valami érdekesség. A rettentően mély dekoltázsán kívül. És akkor még egy szót sem szóltunk a teniszcipőjéről, ami természetesen nem egy teniszcipő, hanem teniszlabdák ékítik a körülbelül 15 centis sarkakat.
Aztán, még aznap este megint teniszfehérben lépett az újságírók elé. Akármi legyek, ha a nyaklánca nem a Nagy Brisbane-i Kígyófrásznak állított emléket: tavaly december végén Dominic Thiem és James McCabe meccsére nézett be Ausztrália egyik legveszélyesebb kígyója, ami miatt negyven percre megállt az élet. (A hüllőt biztonságosan befogták és elszállították, amit itt láthat.) Showstopper, mi?
Végül következzék a cikkünk írásakor legutóbbi premier-megjelenése: április 10-én, Londonban egy újabb, ezúttal hosszított teniszruhát választott, amelyet teljes egészében egymáson keresztbe tett ütők díszítettek, a szoknya szalagokból álló részei közt hálós toldalékkal.
Szóval mind a főszereplő személye, mind a film körüli felhajtás alkalmas arra, hogy az úri sportot szélesebb körben is népszerűvé tegye, kérdés, hogy ehhez az úri közönség mit fog szólni. Addig is, amíg kiderül, lehet fogadásokat kötni, hogy Zendaya reprodukálja-e valamikor a sajtóturné alatt a Tennis Girl című, ikonikus fotót. (És micsoda szerencse, hogy teniszes filmben játszik, nem, mondjuk, horrorban!)
