Ha az immár több mint 20 éve bemutatott, nem éppen világszínvonalúra sikeredett Csavard be, mint Beckham című vígjátékot leszámítjuk, nem sok film készült a női futballról. Már csak ezért is nagy várakozással ültem le megnézni Anders Hazelius Örökké című alkotását, melyet a közelmúltban mutattak be a Netflixen. A két, labdarúgónak készülő tinilány, Mila és Kia története barátságról, álmokról, fegyelemről és persze a hagyományosan jó svéd női futballról szól, a film titka pedig az, hogy nem profi színészek, hanem autentikus figurák játsszák a főszerepeket.
Bár szkeptikusok még ma is vannak bőven, a női labdarúgás népszerűsége és támogatottsága folyamatosan nő. A tavalyi Eb-döntőt a londoni Wembleyben zsúfolt ház, 87 ezer néző előtt rendezték, és az idei Finalissimán (az Európa- és a Dél-Amerika-bajnok mérkőzésén) is hasonló volt az érdeklődés. A szintén ebben az évben rendezett világbajnokság öt mérkőzése is 70 ezer fölötti nézőszámot hozott Sydney-ben, de említhetnénk a májusi FA-kupa-finálét is, ahol a Chelsea és a Manchester United hölgycsapataira 77 ezren voltak kíváncsiak.
Magyarországon ugyan telt házas női futballeseményként az emlékeimben még mindig csak a 80-as évek legendás Focifarsangjai ugranak be (László Kórház, Renova és társaik), pedig a hazai bajnokság, illetve a válogatott menedzselése is teljesen más ma már, mint évtizedekkel ezelőtt.
A skandináv országokban azonban a sportág női változata szinte ugyanolyan közkedvelt, mint a férfiak játéka. Nem véletlen, hogy egy svéd rendező, Anders Hazelius fejéből pattant ki a gondolat, hogy női focival kapcsolatos játékfilmet alkosson, így született meg az Örökké.
A film főszereplője két 14 éves lány, Mila és Kia. Kisgyerekkoruk óta barátnők, jóban vannak egymás családjaival, gyakorlatilag minden percet együtt töltenek, hol az iskolában, hol a focipályán – máshol mondjuk nem nagyon.
Bár tényleg sülve-főve együtt vannak, két teljesen különböző karakterről beszélünk. Kia jómódú szülők gyermeke, jól is tanul, és bizony lassan már a fiúk felé is elkezd kacsintgatni, talán már jobban érdeklik, mint a labda. Mila számára viszont minden a futball körül forog, nem érdekli a suli, eltökélt célja, hogy profi labdarúgó váljon belőle. Édesanyja egyedül neveli, messze nem olyan jó körülmények között él, mint barátnője. Koszóvóból érkeztek, és Mila anyja többször is felhívja lánya figyelmét arra, hogy mennyit kellett küzdenie azért, hogy itt lehessenek, ezért elvárja tőle, hogy komolyabban vegye az iskolát.
A film számomra egyik leghatásosabb jelenete az, amikor ők ketten vitatkoznak egymással, és az anyuka Mila szemébe kiabálja:
„Nem te leszel az új Zlatan!”
A lázadó korban lévő tinédzser azonban elszántan hiszi, hogy elérheti azt a nőknél, amit a nemzeti hősnek számító – mellesleg szintén a Balkánról származó – Ibrahimovic a férfiaknál. Úgy érzi, halott édesapjához is így juthat közelebb újra, és nem ismeri a vereség szót – valójában minden olyan tulajdonság megvan benne, ami Zlatanban.
A csapat irányítását egyszer csak egy korábbi válogatott klasszis, Lollo Wallin veszi át, aki több nagy európai klubban, így a Wolfsburgban és a Lyonban is profiskodott. A heves vérmérsékletű Mila, aki eddig mindig a saját feje után ment és öntörvényűnek számított, rádöbben, mit is jelenthet az, ha mindent ennek a sportágnak rendel alá. Szenvedés, versenyszellem, csalódások és sok-sok lemondás: előbb-utóbb eljut oda, hogy feltegye magának a kérdést: vajon megéri?
Közben annak is tanúi lehetünk, hogy a két lány – eltérő személyiségükből és életkörülményeikből adódóan – szép lassan eltávolodik egymástól, más dolgok lesznek fontosak a számukra.
Az Örökké nem kizárólag focis film, társadalmi kérdésekkel és az életben való érvényesüléssel is foglalkozik. Nagy erőssége más sportos témájú társaihoz képest, hogy a szereplők valósak, vagyis nem profi színészek, de ez a film előnyére válik, mert így ezek a karakterek különösen hitelesek.
A Milát alakító Flutra Cela tényleg Koszovóban született, tényleg bevándorlóként érkezett Svédországba és tényleg focizik: a göteborgi BK Häcken csapatát erősíti. Alakítása néha kicsit nyers, néha agresszív, de nagyon szerethető és őszinte. Ahhoz képest, hogy ez volt az első filmes szereplése, abszolút elismerésre méltó, amit csinál.
Az Örökké abban is más, hogy a szakmai tényezők, meccsjelenetek nem dominálnak benne, de betekintést nyerhetünk egy ificsapat életébe, torzsalkodásokkal, rivalizálással, jó és rossz dolgokkal egyaránt. Nagy valószínűséggel nem találkozunk majd vele rangos filmfesztiválok díjazottjaként, de remek élményt nyújtó, tanulságos mű. A Netflixen a dráma kategóriába sorolják, valójában dráma is, vígjáték is, kicsit reality is, de a lényeg: egy jó film.
ÖRÖKKÉ
Bemutatás éve: 2023 (Netflix)
A film hossza: 105 perc
Írta: Jessica Jankert
Rendezte: Anders Hazelius
Zene: Elvis Suljevic
A főbb szerepekben: Flutra Cela, Judith Sigfridsson, Agnes Lindström Bolmgren
(A trailer egyelőre csak svéd szövegezéssel érhető el, de a filmhez magyar fordítás is beállítható a Netflixen.)
