A válogatott mérkőzések miatt egy kis ideig szünetel az európai labdarúgó-bajnokságok többsége, de azért teljesen nem állt meg az élet klubszinten az öreg kontinensen. Angliában például az alsóbb (a Championship alatti) osztályokban teljes fordulót rendeztek a hétvégén, ebből adott ízelítőt a Match4 a League One, azaz a harmadosztály egyik rangadóját közvetítette. Ennek apropóján azt vizsgáltuk meg, milyen patinás, akár sokszoros angol bajnok csapatokat találunk a második vonaltól lefelé. Bőven vannak ilyenek.
Ha az ember egy mediterrán üdülőhelyre téved, legyen szó akár Spanyolországról, Ciprusról vagy mondjuk Görögországról, előbb-utóbb jó eséllyel fut bele klasszikus angol pubokba, ahol szinte minden este élő fociközvetítések zajlanak árgus szemekkel a képernyőre tapadó, de közben sört vedelő angolok előtt. Majd’ húsz évvel ezelőtt történt Kósz szigetén, hogy felfigyeltem több tucat angol fickóra, aki éppen egy negyedosztályú bajnokit néztek. A kérdésemre, miszerint nem kikapcsolódni, szórakozni érkeztek-e ők is oda, egyikük nemes egyszerűséggel azt válaszolta: ők nem nagyon tudnak jobb szórakozást az angol focinál még a szabadságuk alatt sem, legyen szó akárhányadik osztályról, nem az a lényeg. Márpedig az Egyesült Királyságban az ötödik ligáig bezárólag rendszeresek az élő közvetítések, igen komoly nézettséggel.
Amellett, hogy egyébként a League One (harmadosztály) és a League Two (negyedosztály) még profi bajnokságnak számít, a Championshipet is lebonyolító English Football League (EFL) szervezésében működő alacsonyabb ligákban számos komoly hagyományokkal bíró, egykor szebb napokat látott csapatot találunk.
A League One-ban mindenképpen ilyennek számít a legendás Ipswich Town. A jelenleg a második, feljutó helyen álló suffolki együttes a 60-as, 70-es, illetve korai 80-as években élte fénykorát. 1962-ben az angol válogatottat is megjárt ikonikus gólvágó, Ray Crawford vezérletével az első osztályban szerzett bajnoki címet, később ezt két ezüstérem, illetve 1978-ban FA-kupa-győzelem követte. Sőt, az Ipswich még európai kupát is nyert: 1981-ben az UEFA-kupát hódította el, a döntőben a holland AZ Alkmaart legyőzve. A „Traktoros Fiúk” (ez az egyik legismertebb becenevük) 2001/2002-ben jártak utoljára a Premier League-ben, 2019 óta pedig a harmadosztályban sínylődnek.
Néhány hónapja ez a helyzet Derbyshire egykori büszkeségével, a Derby Countyval is. Az 1972-ben és 75-ben bajnok Kosok a közelmúltban csődközeli állapotba kerültek, és az állandó bizonytalanság, no meg a tavalyi 21 pontos levonás azt eredményezte, hogy 14 évvel a mindmáig utolsó Premier League-szezonjuk után a Championshiptől is el kellett búcsúzniuk. A bajnoki aranyak mellett egyszeres FA-kupa- és egyszeres Charity Shield-győztes Derby esetében egyelőre az anyagi stabilitás megteremtése a cél, és a szezon igencsak vegyes eredményei is azt mutatják, hogy az azonnali visszakerülés a második ligába távol áll a realitásoktól.
Akad a League One mezőnyében egy négyszeres angol bajnok is, a Sheffield Wednesday. A Baglyok 1902 és 1930 között szerezték aranyérmeiket az élvonalban, emellett háromszor hódították el az FA-kupát, egyszer a Ligakupát, egyszer pedig a Charity Shieldet. Az egyik legősibb albioni klubnak számító, 1867-ben alapított sheffieldiek történetük nagy részét az első osztályban töltötték, még 1984 és 2000 között is egy szezon kivételével végig a legmagasabb szinten küzdöttek, de aztán elindult a mélyrepülés. A Wednesday is jelentős anyagi problémákkal nézett szembe az elmúlt években, ezért is esett ki 2021-ben a Championshipből, és bár az egyik esélyes a feljutásra, a sűrű mezőnyben semmire sincs garancia.
Talán már a fiatalabb szurkolók is emlékeznek a Portsmouth csapatára. No, nem a két bajnoki címe kapcsán, hiszen azokat 1949-ben és 1950-ben szerezte a kikötővárosi együttes, hanem mert 2003 és 2010 között a Premier League-ben vitézkedett, ebben az időszakban egyszer még az európai kupaporondon is megmutatta magát. Többek között Nwankwo Kanu és Peter Crouch is a gárda sztárjai közé tartozott akkoriban. Csakhogy az elmúlt bő évtizedben még az is előfordult, hogy a negyedosztályig zuhant, 2012 óta még a Championship is csak vágyálomnak számít a Pompeynek.
Szintén viszonylag hamar tűnt el, ha nem is a süllyesztőben, de az alsóbb régiókban a Bolton Wanderers. A négyszeres FA-kupa-győztes együttes 2001-2012-ig folyamatosan a Premier League-ben volt érdekelt, kétszer is UEFA-kupa-indulást érően szerepelt, és hosszú éveken át magyar légiósa is volt a jelenleg a Ferencváros kötelékébe tartozó Bogdán Ádám személyében. Tíz évvel ezelőtt aztán jött a kiesés, sőt egy szezon (2020/21) erejéig a negyedik vonalat is megjárta a csapat.
A League One mezőnyében találhatjuk a patinás, egyaránt korábbi FA-kupa-győztes Barnsleyt, illetve a Charltont is. Ezeknek a kluboknak a szurkolói is többet érdemelnének a harmadik ligánál.
A League Two-ból, vagyis a negyedosztályból két csapatot érdemes kiemelni. A Bradford City 1999 és 2001 között ott volt a Premier League-ben, nem mellesleg 1911-ben elhódította az FA-kupát. Az AFC Wimbledon története pedig azért érdekes, mert annak a Wimbledon FC-nek a szurkolói alapították, amely a fénykorát a 80-as évek közepétől az ezredfordulóig élte (1988-ban FA-kupát is nyert). Ennek oka pedig az volt, hogy a csőd szélére került klubot az angol szövetség a Wimbledontól mintegy 100 kilométerre található Milton Keynesben engedte tovább működni, ez pedig nem nyerte el a drukkerek tetszését. Az AFCW 2002 óta a kilencedik (!) ligából jutott el a League One-ig, vagyis összesen hat feljutást ünnepelhetett.
Végezetül néhány szót arról a klubról, amely ugyan csak a National League-ben (ötödosztály) vegetál, de futballtörténelmi jelentőségű egyesület: a Notts County a világ legrégebbi, ma is működő professzionális labdarúgócsapata. 1862-ben alapították, 1888-ban a Football League 12 alapítójának egyike volt, hat évvel később pedig FA-kupát nyertek. 1992-ben még az angol első osztályban szerepelt, de a városi rivális Nottingham Foresthez képest jóval szerényebb körülmények között működő együttes 2019, a League Two-ból történt kiesés óta távol van a profi ligáktól.
