Ha van történet, amelyet újra és újra leforgatnak, az biztosan Robin Hood legendája. Az igazságosztó, aki a gazdagokat fosztogatja, hogy a szegényeknek adjon, számtalan feldolgozást kapott az évek során, én 14-et számoltam össze, melyből az első 1953-ban készült, és a BBC gyártotta. Az egyik legismertebb és leglátványosabb verzió a Robin Hood, a tolvajok fejedelme (Vasárnap 20:00 FILM4), amelyben Kevin Costner ölti magára az ikonikus zöld csuklyát, Alan Rickman pedig felejthetetlen módon kelti életre Nottingham zsarnok seriffjét.
Megismeri őket?
A Robin Hood, a tolvajok fejedelme annak idején kasszasiker volt, és bár azóta készült több újabb verzió is (például a 2018-as Taron Egerton-féle Robin Hood, amely finoman szólva nem aratott osztatlan sikert), a kilencvenes évekbeli változat mindmáig az egyik legkedveltebb adaptáció maradt. Az igazságos bűnözők történetei pedig a mai napig nagyon nagyot mennek – hisz mindenki szereti látni, hogy a gazdagok rosszul járnak, a kisember pedig boldogul.
A film a klasszikus Robin Hood-sztorit meséli el, de egy kicsit sötétebb, realisztikusabb megközelítésben. Costner karizmatikus, ám helyenként meglepően amerikai akcentussal rendelkező Robin Hoodja egy keresztes hadjáratból hazatérve szembesül a szomorú valósággal, és összeáll egy maroknyi emberrel, hogy lázadjon a világ aktuális rendje és az elnyomás ellen. Alan Rickman zseniálisan ripacskodó és hátborzongató Nottingham seriffje az egyik legemlékezetesebb filmes gonosz – olyannyira, hogy sok néző számára ő volt a film igazi sztárja. Morgan Freeman is kiemelkedő szerepet kapott Azeemként, mór harcosként, aki Robin Hood oldalán küzd az igazságért.
Robin Hood legendájának központi eleme az igazságos lopás – vagyis amikor a tolvajok nem önös érdekből lopnak, hanem egy nagyobb, nemesebb cél érdekében. Nem meglepő, hogy a mozi világában több film is hasonló alapötlettel operál.
Ilyen a A nagy balhé , mely 1973-ban készült, és melyben Paul Newman és Robert Redford szélhámosduója egy gátlástalan gengsztervezért húz csőbe egy jól megtervezett átveréssel. Bár életük veszélybe kerül – nyilván, hisz egy gengszterrel szállnak harcba – a végén ők járnak jól, a gonosz genszter pedig meglakol.
Bár nem szoktunk magyar filmekkel foglalkozni, A viszkissel kivételt teszünk. Ez Ambrus Attila története, aki a kilencvenes évek hírhedt bankrablója volt, és sokak szemében modern Robin Hoodként tűnt fel – annak ellenére, hogy a pénz elsősorban saját luxuséletmódját finanszírozta. Az emberek viszont úgy gondolták, bankot rabolni nem bűn, Ambrus pedig azóta leülte büntetését, kerámiákat készít és családapa lett. Azért a bankokat kerüli, ha teheti.
Azért a való életben is voltak előzményei vagy épp követői Robin Hoodnak, ilyen volt Hereward the Wake (XI. század, Anglia), aki egy angol lázadó nemes volt, aki a normann hódítás ellen harcolt. A legendák szerint földönfutóvá vált angolokat gyűjtött maga köré, és rajtaütésekkel fosztogatta a normann megszállókat, hogy visszavegye tőlük az elrabolt javakat. Virgulino Ferreira da Silva, ismertebb nevén Lampião, a XX. század elején a brazil cangaço mozgalom legismertebb alakja volt. A cangaço egyfajta fegyveres banditizmus volt, amelyben a cangaceirók – gyakran a társadalmi igazságtalanságok ellen lázadva – fosztogattak és harcoltak a hatóságokkal. Lampião-t gyakran nevezik a cangaço királyának, és alakja máig legendás Brazíliában.
A világ túlfelén pedig Ned Kelly tevékenykedett (XIX. század, Ausztrália), aki egy ír származású ausztrál törvényen kívüli volt, aki a brit gyarmati elnyomás ellen lázadt. Támadásokat intézett a gazdagok ellen, bankokat rabolt ki, és állítólag az egyszerű emberek között osztotta szét a zsákmány egy részét. Az ausztrál népi kultúrában Robin Hood-szerű hőssé vált. Aztán ott van még Jesús Malverde, a mexikói szent tolvaj (19-20. század, Mexikó) aki maga nem kereskedett kábítószerrel – már ezért is szenté kéne avatni -, de halála után a csodatevő hírneve miatt Sinaloa szegény lakosai hittek benne a legjobban. Malverde sok drogcsempész védőszentjévé vált, bár a helyi egyházmegye ezt elitéli, mondván gyilkos és tolvaj volt. A történészek úgy tűnik, nem találnak dokumentációt a létezéséről, de még így is csodákat tulajdonítottak neki, például a vakok és nyomorékok meggyógyítását, az elveszett marhák visszahozatalát és egy fuldokló ember megmentését. A szegények angyalaként aposztrofált férfi – aki vagy létezett, vagy nem – a gazdagoktól vett el, és a nincsteleneknek adta, levéve persze belőle a saját százalékát.
