Zelda Williams hallotta, mi lesz abból, ha a mesterséges intelligencia segítségével próbálnak új szöveget elmondatni olyan személyekkel, akik ezt sosem tették, és/vagy már nem is tehetik. Az Instagram-oldalán írt is erről, mint az EW észrevette, azért, mert bár a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkja már véget ért, a SAG-AFTRA színész-szervezetnek még mindig van miért küzdenie.
Többek közt azért, hogy a mesterséges intelligencia (MI, vagy AI, az angolul eredetileg használt artificial intelligence kifejezés rövidítése) ne vehesse el a munkájukat. A terület szabályozatlan kérdései miatt valós lehetőség, hogy egy filmstúdió rögzítse mondjuk egy művész hangját, megjelenését, előadását, majd az adatokat feldolgozva hozzon létre új elmondott szöveget, előadást, látványt vagy ezek kombinációját.
„Nem vagyok pártatlan hang a SAG AI elleni harcában. ÉVEK óta vagyok tanúja annak, hogy milyen sok ember szeretné megtanítani ezeket a modelleket, hogy olyan színészeket, akik nem tudnak ehhez hozzájárulni, mint Apu, utánozzanak, vagy éppen létrehozzanak. Ez nem elméleti kérdés, hanem nagyon, nagyon valóságos. Hallottam már AI-t, amelyet arra használtak, hogy az ő „hangján” azt mondja, amit csak akarnak tőle, és amellett, hogy én személy szerint nagyon felkavarónak találom, a következmények messze túlmutatnak az érzéseimen. Az élő színészek megérdemlik a lehetőséget hogy karaktereket formáljanak meg a döntéseikkel, hogy rajzfilmeket szinkronizáljanak, hogy az EMBERI erőfeszítéseiket és idejüket az előadásnak szenteljék. Ezek az újraalkotások [tehát az emberi hang mesterséges utánzása – szerk.] a legjobb esetben is nagyobb emberek szegényes másolatai, de legrosszabb esetben borzalmas Frankenstein-szörnyek, összeollózva mindenből, ami rossz ebben az iparágban, ahelyett, amilyennek lennie kellene.”
Ha élvezni szeretné Robin Williams saját, eredeti hangját, például az alábbi videó segítségével megteheti.
Williams előkelő névsorhoz csatlakozott aggályai megfogalmazásával: mi is írtunk korábban Tim Burtonről és Wes Andersonról, akiket felháborított, amit művészi látásmódjukkal és az MI-vel mások létrehoztak. John Cusack arról beszélt, a hollywoodi filmstúdiók bűncselekményt követnek el azzal, hogy a technológia segítségével egy-egy napra szerződtetnek statisztákat, leszkennelik őket, megvásárolják a képmásukhoz való jogot, és utána örökre használják őket, illetve a másolatukat, míg maguk a statiszták többé nem dolgozhatnak. „Ez az AI – egy hatalmas személyiséglopás.”
Valószínűleg Tom Hanksnek van a témában a legfrissebb lesújtó élménye a témában: a napokban nyilvánosan kellett jeleznie, hogy számára ismeretlen személyek egy teljesen új, mesterséges intelligencia segítségével „forgatott” fogászati reklámot készítettek, az ő másolata főszereplésével, és neki semmi köze nincs a dologhoz.
A forgatókönyvírók egyébként abban egyeztek meg a stúdiókkal, hogy évente legalább kétszer fognak egyeztetni, mennyiben használhatják az utóbbiak a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket a filmötletek fejlesztésében és megvalósításban. A technológia használata a forgatókönyvíróknak opcionális lesz, a stúdiók pedig nem taníthatják be az alkotók munkáival az MI-t (tehát nem készíthetik fel arra, hogy utánozza a meglévő szerzők munkáit úgy, hogy megismeri és lemásolja az elemeit).
A biztonság kedvéért megkérdeztem a ChatGPT-t, van-e értelme még cikket írnom, vagy ezentúl rábízhatom. A válasza alapján még van, mert akadnak dolgok, amikben az emberek egyelőre jobbak. Íme, a válasz (szerkesztetlenül):
- „Emberi kreativitás és érzelmi intelligencia: Az újságírók képesek belevinni saját kreatív gondolataikat és érzelmi értéküket a cikkekbe. Ez lehetővé teszi számukra, hogy az olvasókhoz személyes kapcsolatot teremtsenek, és olyan érzelmeket közvetítsenek, amelyeket egy MI nem tudna reprodukálni.
- Kontextus és elemzés: Az újságírók emberi értelemmel rendelkeznek, és képesek megérteni a bonyolult kontextusokat és az összetett témákat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy mélyreható elemzéseket készítsenek, és összefüggéseket találjanak olyan információk között, amelyek egy MI számára nehezebben érthetők lehetnek.
- Intuitív döntéshozatal: Az újságírók képesek intuitív döntéseket hozni, amikor például kiemelik a fontos részleteket vagy eldöntik, hogy melyik téma vagy esemény érdemel különös figyelmet. Ezt az emberiességet nehézkes lenne egy MI-nek utánozni.
- Nyelvi változatosság és stílus: Az újságírók különböző stílusokban és hangokban írhatnak, ami lehetővé teszi az olvasók számára, hogy különböző perspektívákból értsék meg a témát. Egy MI által generált cikk általában sablonosabb és kevésbé változatos lehet a stílusban és a hangulatban.
- Etikai kérdések és felelősség: Az újságírók felelősek azokért az írásaikért, amelyeket közzétesznek. Az etikai szempontok és az információk pontos és megbízható forrásból származnak az újságíróknál kiemelt figyelmet kapnak. Egy MI nem rendelkezik az emberi felelősség és etika érzéssel.
Az MI azonban hasznos lehet a cikkek írásában is, különösen az ismétlődő és adatok alapján készített tartalmak esetében. Az MI képes gyorsan feldolgozni és generálni híreket vagy jelentéseket nagy mennyiségű adat alapján. Az emberi újságírók és az MI közötti együttműködés is előfordulhat, ahol az MI segíthet az adatok elemzésében, míg az újságírók az értelmezést és a narratív kialakítását végzik. Végül is az újságírók és az MI együttműködése lehet a legjobb megoldás a cikkek írásában, mivel mindkettőnek megvannak a saját erősségei és korlátai, és az együttműködés révén a legjobb eredmények érhetők el. Az emberi írók által megtervezett és az MI által támogatott tartalmak lehetnek a jövő újságírásának egyik irányelve.”
Megnyugtató, nem?
