Mit kapunk, ha keresztezzük a klasszikus zsarus buddy-movie-t egy Westminster Kennel Club-gálával és némi állatcsempészettel? Hát persze, hogy a Kutyaparádét (vasárnap 16:15 FILM4), ahol kutyák a főszereplők, és kemény kihallgatások helyett frissen illatosított bundák, külön, ezekre az alkalmakra készített pórázok és jutifalatok kerülnek a középpontba.
A főszereplő Max, a morcos, keményöklű rottweiler zsaru – nem, nem viccelünk, tényleg – beépül a világ legcsillogóbb kutyaszépségversenyébe, hogy aztán ott buktasson le egy csempészbandát. De itt nem az számít, mennyire jól tud ugatni valaki – hanem az, mennyire fényes a szőre, és hogy tud-e úgy vonulni, mint modellek a kifutón.
És ha már kutyaszépségverseny: gondolták volna, hogy ezeknek a rendezvényeknek több mint 150 éves történelmük van? A „komoly” kutyakiállítások a viktoriánus Angliában indultak, amikor még a kutya elsődleges feladata nem az Instagram-lájkok generálása, hanem vadászat, őrzés vagy épp a hintó utáni loholás volt. Az első hivatalos kutyaversenyt 1859-ben rendezték meg Nagy-Britanniában, és meglepő módon nem volt benne csillámpor.
A 20. századra a kutyaszépségverseny már életforma lett. Az amerikai Westminster Dog Show például olyan státuszszimbólummá vált, mint nálunk egy balatoni nyaraló. Ma már világszerte több ezer versenyt rendeznek évente, ahol a kutyákat nemcsak küllem, hanem mozgás, viselkedés és „fajtastandardnak való megfelelés” szerint pontozzák. Egyszóval: szőrös Miss Universe.
A Kutyaparádé viszont nem veszi túl komolyan magát – szerencsére. A film egy tál popcornnal nézve ideális családi szombat esti program: van benne akció, humor, pandamentés, és olyan kutyák, akiknek jobb a hajuk, mint nekünk valaha is lenne. Will Arnett (az emberi fél) hozza a szokásos önironikus formáját, Natasha Lyonne pedig kutyaszerető szervezőként mutatja meg, mennyire kedves.
Ha kíváncsiak arra, mit keres egy ex-rendőrkutya egy kifutón, és közben szívesen megtudná, hogy a pincsiknek is vannak lelki problémáik, akkor ez a film Önöknek szól. Ha pedig sosem látott ilyen versenyt, érdemes tudnia, hogy az 1877-ben alapított Westminster Kennel Club Dog Show az Egyesült Államok legrégebbi kutyakiállítása, amelyet hagyományosan New Yorkban, a Madison Square Gardenben rendeznek meg. Ez az esemény a második legrégebbi folyamatosan megrendezett sportesemény az országban, csak a Kentucky Derby előzi meg.
A versenyen a kutyákat a fajtastandardok alapján értékelik, és a legjobbak a Best in Show címet nyerhetik el. Az esemény különlegessége, hogy bench show formátumban zajlik, ami azt jelenti, hogy a kutyák a verseny ideje alatt végig megtekinthetők a látogatók számára, kivéve a ringben való szereplés és a szükséges pihenők idejét.
Hogy ez nekik mennyire jó, az más kérdés, de mivel milliárdos iparágról van szó, ezért őket senki nem kérdezi meg erről.
Ezzel szemben Európában a brit Crufts kiállítás a legismertebb, 1891 óta rendezik meg, és mára a világ legnagyobb kutyakiállításává nőtte ki magát. A rendezvény helyszíne a birminghami National Exhibition Centre, ahol évente több mint 24 000 kutya és 150 000 látogató vesz részt az eseményen.
A Crufts nem csupán a fajtatiszta kutyák bemutatója, hanem számos egyéb versenyszámot is kínál, mint például az agility, obedience, flyball és a heelwork to music, ami nagyjából zenére való táncolást jelent. Emellett külön figyelmet fordítanak a keverék fajtákra is a Scruffts verseny keretében, amely a keverék kutyák számára biztosít bemutatkozási lehetőséget. Bár vélhetően őket egyáltalán nem érdekli, hogy keverékek vagy sem.
Az European Dog Show (EDS) az Európai Kinológiai Szövetség (FCI) által évente megrendezett vándorkiállítás, amelyet minden évben más európai városban tartanak. A 2025-ös EDS például Brnóban, Csehországban lesz, míg a 2026-os eseményt Stockholmban, Svédországban tartják. Az EDS különlegessége, hogy itt nemcsak a fajtatiszta kutyák, hanem a különböző nemzeti fajták is bemutatkozhatnak, megmutatva, hogy mennyire más tud lenni egy medveölésre tenyésztett jószág, meg mondjuk egy angol patkányfogó.
