Bár a szekták aranykora, úgy tűnik a ’70-es évek amerikájára volt jellemző, számos film is készült belőle. Mi most a Rémképtár címűről mesélnénk (augusztus 27, kedd 22:00 FILM4) , amely 1982-ben készült, és olyan nevek szerepelnek benne, mint Michael O’Keefe, Peter Fonda, és Karen Allen.
Ted Kotcheff rendezőt Peter Guber, a Polygram akkori vezetője kereste meg, hogy készítsen egy filmet a szektákról. Kotcheff lelkes volt, és két évig dolgozott a filmen. Eredetileg Scott Spencer dolgozott vele íróként, őt Spencert Larry Gross, majd Robert Kaufmann váltotta fel. Kotcheff hosszan kutatta a szektákat, hogy miért lépnek ilyen útra az emberek.
A forgatás 1981 májusában zajlott, a texasi Dallasban. Eredetileg Tatum O’Neal játszott a filmben, de őt le kellett cserélni, mivel tizenhét éves volt, és nem tudott éjszakai jeleneteket forgatni, amit viszont kellett volna. Helyére Karen Allen került, aki tíz évvel idősebb volt O’Nealnél, ami viszont a forgatókönyv átírását tette szükségessé.
A film Danny Stetson történetét meséli el, aki igazából hellyel-közzel bárki lehetne. Danny a tipikus, amerikai egyetemista sportoló és sikeres, keményen edző tornász, aki már az olimpiára készül. Dúsgazdag szüleivel egy elegánsabb külvárosban, ott is egy előkelő villában él. Aztán ahogy annak lennie kell, találkozik egy bájos lánnyal, Rebeccával és azonnal beleszeret. A két fiatal aztán ismerkedős hétvégére megy a Homeland nevű kommunába, ahol a lány él.
Danny eleinte nagyon gyanakvóan szemléli az egészet, aztán hirtelen megváltozik. Borotválja a fejét, elégeti a cuccait, Joshua névre kereszteli magát és pénzt gyűjt, állítólag jótékony célra, de valójában a karizmatikus Neil Kirklandernek, akit Peter Fonda játszik. A dolgok akkor kezdenek igazán izgalmassá válni, amikor Danny kétségbeesett szülei megismerkednek egy bizonyos Charles Pratt-tel, akit James Woods alakít. Pratt a maga módján ugyancsak egy megszállott, de hivatásszerűen segít kikeveredni a szektában ragadt fiataloknak a kommunákból, és csekély tízezer dolláért vállalja az agymosott fiú visszaprogramozását – már ha lehet így nevezni a dolgot. Néhány társa segítségével Pratt sikeresen elrabolja Danny/Joshua-t, bezárja a szülei házának egy szobájába és elkezdi átprogramozni.
A visszaprogramozás, bár filmszerűnek hangzik, egy létező szakma, vagy valami olyasmi. Ted Patrick volt az első, aki ezt a szolgáltatást végezte, a „The Citizens’ Freedom Foundation” nevű szervezetet megalapítva. Patrick módszerei közé tartozott az elrablás, a napokon vagy heteken át tartó fogva tartás, miközben folyamatosan jelen volt az áldozatnál: étel- és alvásmegvonással, hosszan tartó szóbeli és érzelmi bántalmazással.
A Citizens’ Freedom Foundation, amely később Cult Awareness Network néven vált ismertté, az 1970-es és ’80-as években kialakuló nemzeti szektaellenes mozgalom legjelentősebb csoportja lett. A mozgalom lobbizott azért a törvényhozásnál, hogy legitimálja tevékenységét, és bár ez igen korlátozott sikerrel járt, a mozgalom mégis képes volt szövetséget kötni számos kormányzati szervvel. Az Egyesült Államokban – New Yorkban, Kansasben, Nebraskában, Connecticutban, Illinois-ban, New Jerseyben, Ohióban, Oregonban és Texasban – a törvényhozók sikertelenül próbálták legalizálni a nem-önkéntes deprogramozást; szerencsére, tesszük hozzá. New Yorkban két törvényjavaslatot valóban elfogadott a törvényhozás, de Hugh Carey kormányzó mindkettőt megvétózta a vallási és más alkotmányos szabadságjogok megsértése miatt. Más államokban a törvényjavaslatok nem mentek át a törvényhozáson.
A módszer kétes volt, olyannyira, hogy Ted Patricket végül bíróság elé állították és elítélték több bűncselekményért, mint például a jogtalan fogvatartás és emberek elrablása.
A kaput végül az tette be, hogy a ’90-es években Rick Ross deprogramozót Jason Scott, a Life Tabernacle Church nevű pünkösdista csoport egykori tagja beperelte egy sikertelen deprogramozási kísérlet után. 1995-ben az esküdtszék 875 ezer dolláros kártérítést és 2,5 millió dolláros büntető kártérítést ítélt meg Scottnak Ross ellen, amelyet később ötezer dollárra és kétszáz óra közmunkára csökkentettek. Még jelentősebb, hogy az esküdtszék azt is megállapította, hogy a Cult Awareness Network (CAN) nevű vezető szektaellenes csoport is bűnrészes volt a bűncselekményben, és a CAN-t mintegy egymillió dollár büntető kártérítésre ítélték, amely csődbe is vitte a szervezetet. Ezt az ítéletet tartják a deprogrammozás brutális gyakorlatának megszűnéséhez vezető végső lépésnek.
