Steven Soderbergh mindössze 26 éves volt, amikor letette az asztalra azt a filmet, amely örökre megváltoztatta az életét. Ez volt a Szex, hazugság, videó, egy kis költségvetésű indie film, amely meghódította a Sundance fesztivált, és Arany Pálmát kapott Cannes-ban.
Lássuk a szereplőket és a cselekményt: James Spader egy hajléktalan, aki leleplezi önelégült régi főiskolás haverja (Peter Gallagher) és annak elégedetlen felesége (Andie MacDowell) ingatag házasságát. A nő ugyanis nem veszi észre, hogy férjének és nővérének (Laura San Giacomo) viszonya van. Miközben Spader egy videokamerával és a perverzitás és az őszinteség furcsa keverékével felforgatja a kapcsolatokat, Soderbergh a videókorszak ellentmondásait vizsgálja, ahol ugyanaz a technológia egyszerre fokozhatja az intimitást és teremthet távolságot. Ma már ezt nehezebb érteni, de 1989-ben egészen mást jelentett egy ilyen intim felvétel, mint manapság. Erre mutatott rá jó érzékkel a rendező.
McDowell és a kamera
A Mint a kámforra már sikerült egy stúdiót maga mögé állítania, és George Clooney-t leigazolnia, aki filmszínészként akkoriban talán még nem volt olyan nagymenő, mint manapság. Partnerének Jennifer Lopezt választotta, aki épp akkor döntötte el, hogy romantikus vígjátékokban próbálkozik. Clooney itt dobta be a Clark Gable-i bájt, Lopez pedig a domináns női akcióhősként jelent meg benne.
Az Erin Brockovich elvileg egy jogi dráma, némi thrillerrel megspékelve. Soderberghnek sikerült megnyernie a szerepre Julia Robertset, aki ebben a filmben nehezen felejthetőt alkotott (kapott is érte egy Oscart). A főszereplő feltárja a Pacific Gas & Electric energiaipari óriáscég összeesküvését, amelynek célja, hogy eltitkolja, milyen szerepet játszanak az erőművei egy kisvárosban, Hinkley-ben kitört rákos megbetegedésekben. Az eredmény egy olyan film lett, mely szórakoztató de egyáltalán nem bagatelizálja el a dolgokat.
Julia Roberts nyomoz
Ugyancsak emlékezetes filmje a Solaris. 2002-ben mutatták be, itt egy remake-ről beszélünk – az eredetit Tarkovszkij készítette 1972-ben -, amely valójában Stanisław Lem regényének adaptációja. George Clooney kapta itt is a főszerepet, aki nyomozásával feltárja az összes titkot, amelyet a világűr rejt. Sodebergh itt sem tudott hibázni – mondjuk voltak elégedetlen hangok, és állítólag a rendező olyat is mondott, hogy ha valakinek nem tetszik az első tíz perc, ki is lehet menni szépen a vetítésről.
Clooney nem csak csábít, az űrben is otthon érzi magát
Ezután jött A bűn hálójában című kémthriller, Gina Carano főszereplésével (a harcművész Mallory Kane titkos ügynököt alakítja), olyan nevekkel még a stáblistán, mint Antonio Banderas, Ewan McGregor, Michael Fassbender és Michael Douglas. A rendezőnek úgy sikerült egy akciófilmet készítenie, hogy mélyebbre tudott menni a lövünk, menekülünk, győzünk történetnél – a sztori lényege, hogy Kane üldözőből üldözött lesz.
McGregor és Carano A bűn hálójában
Aztán ott van a Mellékhatások, ahol Rooney Mara egy mentális problémákkal küzdő, törékeny nő, akinek férje – Channing Tatum – a börtönből szabadul, amit látszólag nehezen dolgoz fel. A mélyponton egy ügyeletes pszichiáter gondozásában találja magát (Jude Law) aki antidepresszánst ír fel neki. A film ezután több szálon fut tovább, amelyek aztán megkérdőjelezik egymást, hovatovább azt is nehéz megmondani, hogy igazából ez egy dráma, thriller vagy jogi történet, de annyira nagyra értékelték a hozzáértők a filmet, hogy ezután kezdték Soderberghet Hitchcock utódjának tartani.
Mellékhatás
A Túl a csillogáson Steven Soderbergh utolsó filmje lett volna, miután 2012-ben bejelentette közelgő visszavonulását, nyíltan beszélt arról, hogy nehézségekbe ütközik a 2013-as film megvalósítása; annak ellenére, hogy már korán megszerezte az A-listás Matt Damont és Michael Douglast, és hogy az Ocean’s és a Magic Mike franchise-okat megalkotta, egyetlen hollywoodi stúdió vezetője sem volt hajlandó kiköhögni azt a viszonylag szerény 5 millió dollárt, amelyre szüksége lett volna. Végül az HBO mentette meg a helyzetet, és írta meg a csekket.
Ennek következményeként láthatjuk Matt Damont tinédzsernek maszkolva, ugyanis a filmben a 18 éves Scott Thorsont alakítja, aki filmes állatidomárként dolgozik, majd egy Los Angeles-i melegbárban találkozik Bob Blackkel (Scott Bakula), egy hollywoodi producerrel. Black sürgetésére elhagyja otthonát, hogy jobban fizető munkát keressen. Black bemutatja Thorsont Liberace-nek (Michael Douglas), aki azonnal megkedveli a jóképű fiatalembert. Liberace meghívja őket Las Vegas-i luxusotthonába, ahol érdekes kapcsolatba kerül Thorsonnal. A szerepben főleg Douglas brillirozik, aki meleg sztárzongoristaként terelgeti a fiatal Damont, aki tétován ismerkedik a világával.
Bár arról volt szó, hogy Sodebergh visszavonul, végül annyira nem vonult vissza, hogy a mai napig dolgozik rendezőként és producerként, mindanyiunk nagy örömére.
És akkor jöjjön egy film, amit meg is tud nézni (péntek este 8:00, FILM4) , jó színészek játszanak benne, és Soderbergh munkája. Ez a Traffic, amelyben Catherina-Zeta Jones, Michael Douglas, Benicio del Toro, Denis Quaid próbálja a bűn nyomát kutatni, vagy épp a bűnt elkövetni. A történetben az elnök egy konzervatív bírót nevez ki Amerika kábítószer elleni egyre fokozódó háborújának élére, ám kiderül, hogy tinédzser lánya crackfüggő. A történet más cselekményszálain két kábítószeres visszaélésekre specializálódott ügynök véd egy informátort, miközben egy bebörtönzött drogbáró felesége megpróbálja folytatni a családi üzletet.
