Nemrég írtunk olyan esetekről, amikor egy filmszerepet először nem annak a színésznek kínáltak, aki végül elfogadta. Ez mondjuk egy ilyen műfaj, a produkciók castingfelelősei keresik a tökéletes választást, aki hitelesen elő tudja adni, amit kell, passzol a film hangulatához, a többi szereplőhöz, és a többi. Van, aki ezen a folyamaton gond nélkül átmegy, mások fennakadnak valamelyik rostán, vagy egyszerűen pont nem érnek rá akkor, amikor az adott filmet forgatniuk kellene. Ilyen sztoriból végtelenül sok van – íme, még néhány érdekes eset! Ezúttal el is képzeltük, mi lett volna, ha.
A Szerelmes Shakespeare főszereplője majdnem Julia Roberts lett, Gwyneth Paltrow helyett. Igaz, akkor a film jogai még egy másik stúdiónál voltak, de Viola de Lesseps szerepét egyértelműen neki szánták. Aztán a Miramax teljesen újragondolta a film koncepcióját, amelybe már nem fért bele a színésznő, talán nem is ért rá, mire arra került volna a sor. Mindenesetre Paltrow maga mondta el a Variety magazinnak egyszer, hogy amikor a filmnek a ma ismert változatát készültek leforgatni, akkor neki ajánlották fel először a szerepet. És, mint tudjuk, elfogadta. (Partnere a képen: Joseph Fiennes.)
Kakukktojás következik, mert nem film, hanem sorozat: a Jóbarátokban Joey szerepét Matt Leblanc helyett majdnem Vince Vaughn alakította. Ellie Kanner, aki a szereplőválogatásért felelős vezető volt, 2018-ban mondta el ezt egy interjúban, amikor arról értekezett, milyen nehéz a jó döntéseket meghozni, ha egyszerre hat szereplőt keres az ember. Márpedig ebben az esetben rengetegen pályáztak egy-egy helyre a stábban, köztük Vaughn is, akiről úgy gondolták, megfelelő a szerepre – éppen csak a csapatba nem illett annyira, mint Leblanc.
Viggo Mortensen lehetett volna Farkas az X-Menben, nem Hugh Jackman. A színésznek még A gyűrűk ura-filmek előtt volt egy találkozója Bryan Singerrel, ahol egyértelműen értésére adták, hogy övé a szerep, ha szeretné. Csakhogy nem volt meggyőződve arról, hogy szeretné évekre elkötelezni magát ugyanannak a karakternek az eljátszására. Végül akkor lett biztos benne, hogy átengedi másnak a lehetőséget, amikor a fia, Henry elmondta neki, hogy a forgatókönyvben komoly tévedések vannak – ő ugyanis rajongója a képregénysorozatnak, ami alapján az X-Men-filmek készülnek. Mi pedig nem jártunk rosszul, hogy inkább Aragornként nézhettük évekig.
Na de lássunk egy másik franchise-t: a Marvel-képregényeken alapuló filmes világban eredetileg Emily Blunt lett volna a Fekete Özvegy, nem Scarlett Johansson. Ez nem széles körben ismert tény, bár mi már egyszer említettük, és Bluntnak még kedve is lett volna eljátszania a karaktert, csakhogy nem sikerült úgy szervezni sem ezt a forgatást, sem a saját elkötelezettségeit, hogy időben beleférjen. „Egy kicsit beleszakadt a szívem” – mondta az esetről. Egyébként sok olyan alkalom volt, amikor lecsúszott egy szerepről: A gyávaság tollaiban Kate Hudson vitte el a női főszerepet, az Eragonban Sienna Guillory, a Terminator: Genisysben Emilia Clarke.
Emlegettük már párszor a Napos oldal című filmet, többek között azért, mert Jennifer Lawrence egy önmagánál idősebb karaktert játszott benne. Nem sokon múlt, hogy egyáltalán ne is szerepeljen a filmben: Anne Hathaway volt az első választás Tiffany megformálására, de a színésznő és a rendező, David O. Russell elképzelései között olyan mértékűek voltak a különbségek, hogy Hathaway kiszállt, Lawrence pedig színre lépett és Oscarban megtestesülő kritikai elismerést kapott.
De olyan is előfordult, hogy Hathaway lett a befutó. Igaz, ehhez például az kellett, hogy a kiszemelt főszereplő, Rachel McAdams háromszor utasítsa vissza a női főszerepet Az ördög Pradát viselben. A rendező David Frankel elmondása szerint a filmstúdió olyan nevet akart, amit mindenki ismer, de McAdams nem vállalta. Hathaway viszont tökéletes választásnak bizonyult, bár mint egy tévéműsorban 2021-ben elmondta, a kilencedik volt, akinek felajánlották a lehetőséget.
Mind közül a legmeglepőbb talán az, hogy Greta Scacchi alakíthatta volna a női főszerepet az Elemi ösztönben, ha akarja. De elmondása szerint sem a forgatókönyv, sem a rendező személye vagy hozzáállása nem szolgált megelégedésére, így nem ő bújt Catherine Tramell bőrébe, hanem Sharon Stone. Akinek ez pont jól jött: az 1992-ben megjelent erotikus thriller megszilárdította a két évvel korábban bemutatott Total Recall: Az emlékmás című filmmel szerzett hírnevét. (Scacchit egyébként nálunk a Darby és Joanben láthatja, a STORY4-en, hétvégén.)
