Ma este kilenctől adjuk a Kávézó az esküvőhöz című romantikust a STORY4-en. A 2023-as kanadai film középpontjában egy Trina nevű kávézótulajdonos áll (gondolom, erre nem számítottak), aki küldetésének érzi, hogy támogassa mások szerelmét, és a város összes szerelmesét magához csalogassa, cuki cupcake-eket enni. Meg persze szemtanúja lenni romantikus lánykéréseknek, és úgy hírlik, aki ott teszi fel A Nagy Kérdést (amely NEM azt firtatja, hová lesz annyi fél pár zokni a mosógépből), az sikerrel jár, és hamarosan házasságot köt.
Szóval amikor Trinához benéz egy helyiérdekű standupos celebritás, és a lelkesen videózó famulusai előtt megkéri az influenszer barátnője kezét, mindenki meglepődik, hogy Kim nemet mond. A dolgot senki sem érti, Pete összetört szívvel fogyasztja nyakló nélkül a sütiket, Trina pedig hiába szakértené meg a szerelmi életét, leköti a maga gondja; nevezetesen, hogy szeretné megvenni a kávézó épületét, de hát mibű. Pete segítséget ajánl: édesgesse vissza a barátnőjét hozzá, ő meg rendez egy adománygyűjtő standup-estet, és mindenki jól jár. Ekkor még nem is sejtik, mennyire jól fognak járni.
A film frissességét jól jelzi a konfliktus főszereplőinek mineműsége: élőben videóközvetítő emberek szeme láttára influenszerlányt kérő, felkapott standupos, meg egy trendeket teremteni vágyó cukrászdás problémáival szembesülünk. Na de mi a helyzet a lánykérésekkel, így 2024-ben? Természetesen fogalmam sem volt, így megkérdeztem az internetet, amely arról tájékoztatott, hogy valóban a látványos, nagyszabású, gondosan megtervezett lánykérések időszakát éljük éppen.
A Brides nevű szaklap a tanácsadó cikkét eleve annak magyarázatával kezdi, hogy miért is fontos egyes embereknek, hogy virális tartalmat készítsenek életük egy ennyire intim pillanatából – hát mert mostanában, a közösségi média korában minden potenciális fotó vagy poszt, egy ilyen fontos életesemény pedig nyilván garantálja a sok lájkot -, majd adnak is hozzá tippeket. Megszólaltatott szakértőjük, Ash Fox fotós 13 éve foglalkozik lánykérés-szervezéssel, és szerinte egyszerűen arról van szó, hogy az emberek nemcsak a közeli hozzátartozóikkal akarják megosztani az ilyesmit, hanem az egész világ elé akarják tárni. De mint minden területen, ahol az emberek versengeni hajlamosak, itt is egyre magasabb a léc; ez a fényűzésben egymásra licitáló divat nagyjából arra jó, hogy az érintettek mások orra alá dörgöljék, milyen sok pénzük van, mennyire boldogok, és mennyire nem érdekli őket semmi más. A szakértők persze óva intenek attól, hogy csak virális, és nem személyes lánykérést szervezzünk, ami mások életében bizonyára reális veszély.
Na de elég a kukacoskodásból, íme, így kell hét országra szóló hírű, vagyis virális lánykérést csapni.
Őszinteség és hitelesség
Ez az alapja mindennek a cikk szerint: akkor kapja fel az internet a lánykérős videónkat, ha egyrészt őszinte érzelmek láthatók a videón, másrészt nemcsak látványos, hanem valamilyen módon személyes. Vagyis az eseménynek mondjuk van egy témája (egy közös érdeklődés), vagy valamilyen vonatkozása, amely egyértelmű és átélhető a külső szemlélőknek is.
Látványos dekoráció
Ha semmi eredetivel nem tudunk előállni azzal az emberrel kapcsolatban, akivel össze szeretnénk kötni az életünket, még mindig csinálhatunk valami látványosat, intenzív dekorációval. Amerikában nagyon megy, hogy rettentő méretű, lámpákkal megvilágított betűből kirakják a marry me? kifejezést, de tudtommal ez nálunk még nem honosodott meg. Nem csoda, hiszen egyrészt a hozzám jössz feleségül? huszonegy karakter, ezt esztétikusan elrendezni legfeljebb ALDI-parkolóban lehet, másrészt nagyon messziről kell nézni, ami kicsit csökkenti a dolog értékét, harmadrészt meg annyi áram kell hozzá, hogy napjaik mennének rá a vőlegény-jelölteknek az aggregátor-google-özésre, de hát mindenkinek kell egy hobbi.
Mi marad? Divatos mostanában, hogy virágokkal díszített kiskapu vagy kupola alatt ereszkedjen térdre a férfi, és a gyertyák, illetve szétszórt rózsaszirmok kölcsönözte romantikus hangulatra is van igény, valószínűleg ez már így is marad. Aki viszont nagyot akar gurítani, az tűzijátékmentes tűzijátékhoz fordul; én nem gondoltam volna soha, hogy emberek úgy akarnak Rammstein-koncerten eljegyződni, hogy közben nincsen Rammstein-koncert, de ahány ház, annyi szokás.
Menjünk szép helyre
Ez nem igényel olyan sok magyarázatot: ha nem akarunk feldíszíteni egy átlagos helyet, menjünk átlagon felüli helyre, mert az magától különlegesen szép, tehát kiváló háttér lesz a tervezett eseményhez. A lap tippjei: szép háztetők, villák, gyönyörűen karbantartott kertek; ha távolabbi úti cél is szóba jöhet, akkor a természet lágy öle: amerikaiaknak Sedona vörös sziklái (magyaroknak a gánti bauxitbányát ajánlom), Izland fagyos vízesései (a Balaton januárban? Ha még halandóként meg lehet valahol közelíteni). „A tengerpart, mint háttér – különösen naplementekor – ugyancsak terjedékeny videót eredményezhet. Vagy olyan ikonikus úticélok, mint egy hajó az Amalfi-part közelében, vagy Görögország kupolás háztetői.”
Legyünk nagyszabásúak
Persze csak akkor, ha ez illik a pertnerünkhöz és hozzánk, figyelmeztet a lap ismét. De ha illik, akkor nyugodtan készüljünk össztánccal, váratlan munkahelyi látogatással, vagy kérjünk fel hírességeket, hogy járjanak közben. Sajnos nem részletezik, milyen típusú hírességre gondolnak, de például csodálatos lehetne felkérni Hanga Zoltán állatkerti szóvivőt, hogy riassza a menyasszonyjelöltet egy kórosan levert okapihoz, hogy a kifutó előtt rózsaszirom, és fél térdre ereszkedő Albert várja.
Az egész történetet ismertessük a nézőinkkel
Ha már meg akarjuk osztani örömünket, és persze az események hogyanzajlását, ne csak egy képet tegyünk ki arról, hogy Joli boldogan a nyakunkba ugrott: tessék videós formátumot választani és tisztességesen megszerkeszteni, benne az előkészületekkel, háttérsztorikkal, és zárásképpen a sikeres igen-kicsikarással. De az egész persze ne legyen hosszú, mert azt senki se fogja végignézni a TikTokon.
További cikkajánlatunk a témában: ez az írás értelmes abból a szempontból, hogy felhívja a házasulandók figyelmét arra, diszkréten szerezzék meg választottjuk gyűrűméretét, mondjuk ugyanők azzal zárják soraikat, hogy miután elmondták neki, hogy miért vannak ott, ne felejtsék el megkérni az illető kezét. Ez a cikk pedig ötleteket ad, ha valakinek tényleg semmi sem jutna eszébe; a menjünk a parkba sétálni-tól a rejtsük desszertbe a gyűrűt-ön át a menjünk ki egy mólóra-ig.
Most megspórolok önöknek egy csomó pénzt és fáradozást: csináljanak, amit akarnak, és vagy sok embert fog érdekelni, vagy nem.
