Erős szereposztással és furcsa magyar címmel (Dől a moné) érkezett hozzánk ez a vígjáték. A történet egy kapzsi műgyűjtőnek dolgozó kurátorról, Harryről (Colin Firth) szól, aki bosszút forral a gonosz főnök ellen. Lord Shabandar (Alan Rickman) Monet egyik képét szeretné megszerezni, amire Harry azt találja ki, hogy egy másolatot ad el neki, egy ismerős rodeókirálynő, PJ segítségével. Ám, ahogy ez a komédiákban lenni szokott, semmi nem úgy alakul, mint kéne, így a második világháborúban a nő apjához került festményről szóló történet és a csel nem várt fordulatot vesz.
A Michael Hoffman rendezésében, Colin Firth, Cameron Diaz, Alan Rickman és Stanley Tucci főszereplésével bemutatott 2012-es film egy 1966-os remake-je, és abban sem kisebb nevek, mint Shirley MacLaine és Michael Caine szerepeltek. Hosszú évek óta évek óta fel akarták újítani, és már 1997-ben látott benne fantáziát az Universal. A forgatókönyvet Aaron Sorkin kapta meg, hogy írja át, azonban annak ellenére, hogy nagyon szeretett volna dolgozni a projekten, más munkái miatt vissza kellett mondania. A forgatókönyvet Frank Cottrell Boyce író kapta meg, aki egy csapással Japánba helyezte át a történetet, ám ez nem tetszett a stúdiónak.
Ekkor kerültek képbe a Coen-testvérek, akik radikálisan átdolgozták a forgatókönyvet, áthelyezve a történetet az Egyesült Államokba. Bár már minden adott volt egy nagyszerű vígjátékhoz, mégsem mozdultak a dolgok, rendezőt kellett találni. Mire megvolt a rendező, a Universal visszakozott, így a projekt kútba esett. Közben teltek az évek, és új cég bukkant fel, akik bevállalták a finanszírozást. Végül 2011-ben kezdték el a forgatást, Londonban és másfél évvel később be is mutatták a filmet.
