Hétfő este a FILM4 adja 21:55-től az Egy magányos tinédzsert (The Edge of Seventeent), ami épp jó alkalom arra, hogy kicsit körberajongjuk ezt a filmet! Amolyan igazi felnövésfilmről van szó, ami annak ellenére tud vicces lenni, hogy olyan kevéssé vidám témákról beszél, mint a középiskolai elszigeteltség, önkeresés és családi traumák. A történet középpontjában Nadine (Hailee Steinfeld) áll, egy szarkasztikus és érzelmileg túlfűtött tinilány, aki nehezen találja a helyét a világban. Életét még inkább felborítja, amikor legjobb barátnője, Krista (Haley Lu Richardson) összejön a tökéletesnek tűnő bátyjával, Darian-nel (Blake Jenner). Nadine kénytelen újraértelmezni kapcsolatait, miközben fokozatosan próbál felnőni. A film mély érzelmekkel, ugyanakkor éles humorral mutatja be, milyen nehéz kamasznak lenni a 21. században.
A filmet Kelly Fremon Craig írta és rendezte, ezzel bemutatkozva első nagyjátékfilmes rendezőként de a forgatókönyvet már évekkel korábban megírta. A történetet részben saját kamaszkori élményei inspirálták. A film egyik különleges karaktere Mr. Bruner (Woody Harrelson), Nadine cinikus, de támogató tanára, akivel párbeszédeik a film legemlékezetesebb jelenetei közé tartoznak. Harrelson és Steinfeld közös jelenetei olyan természetességgel működnek, mintha valóban tanár és diák lennének.
Hailee Steinfeld alakítását egyöntetű elismerés övezte: érzékeny, de szenvedéllyel teli játéka miatt 2017-ben Golden Globe-jelölést is kapott a legjobb színésznő kategóriában (vígjáték vagy musical műfajban). A film a kritikusoktól 94%-os értékelést kapott a Rotten Tomatoeson, a közönség pedig különösen dicsérte őszinteségét és hiteles kamaszábrázolását.
A forgatás 2015 nyarán zajlott Vancouverben, ahol a stáb igyekezett elkerülni a túlzottan stilizált középiskolai filmes látványt. A rendező saját bevallása szerint inspirációként olyan klasszikusokat tekintett, mint a John Hughes-filmek vagy a Juno. Érdekesség, hogy a film producere az Oscar-díjas James L. Brooks volt, aki már korábban is segítette feltörekvő női rendezők munkáját. Az Egy magányos tinédzser így nem csupán egy szerethető tinifilm, hanem egy hiteles és időtálló történet az identitásról és a felnőtté válásról.
