Kathryn Morris neve már annyira összeolvadt a Döglött akták című filmsorozattal, hogy szinte el sem tudjuk képzelni, hogy nem ebbe született bele. Pedig valójában hosszú és kanyargós út vezetett addig, hogy Lilly Rush karaktere az egyik legismertebb televíziós nyomozóvá váljon, és ehhez bizony nagy szükség volt Morris tehetségére, kitartására, szorgalmára, és nem mellesleg Steven Spielbergre.
Kathryn Susan Morris 1969. január 28-án született az Ohio állambeli Cincinnatiben, fiatalkorát öt testvér, egy bibliatudós apa és egy biztosítási ügynök anya mellett töltötte [ezek a saját rokonai voltak – szerk.]. Édesapja szakmájából adódóan a család aktívan gyakorolta a vallást, olyannyira, hogy még egy saját gospelzenekart is alapítottak The Morris Code néven, amellyel végigturnézták Amerika déli államait, különösen a bibliaövezeteket. „Amikor elkezdtem észrevenni, hogy egyre nagyobb a közönség, akkor döbbentem rá, hogy tényleg fellépünk” – emlékezett vissza Morris egy korábbi interjújában erre az időszakra.
Miután családja Connecticutba költözött, a színésznő a középiskolai drámatagozathoz csatlakozott, először főleg azért, hogy beilleszkedjen a tőle kifejezetten idegennek ható, gazdag és kifinomult közegbe, amelyben családi szinten is abszolút kívülállónak érezte magát. „Amikor végre letelepedtünk Connecticutban, texasi gyerekek voltunk, erős tájszólással, és kívülállókként ebben a nagyon fehér, preppy, gazdag közösségben” – nyilatkozta egyszer egy interjúban, majd elmesélte, hogy ugyan a beilleszkedés sikerült, azt viszont nem értette, a többiek miért izgulnak annyira egy-egy fellépés előtt, amikor ő meg simán kiállt ötszáz, sőt ezer ember elé is a zenekarukkal, és semmi hasonlót nem érzett. Aztán rájött, hogy ebben az egészben több is lehet annál, mint hogy csak megszeretteti magát a közösséggel, és érdemes lehet új lehetőségként tekinteni rá: „csak egy kicsit változtatni akartam, és úgy gondoltam, talán kipróbálhatnám a színjátszást úgy, hogy nincs benne zene”.
A középiskola után egy kis főiskolán tanult drámatagozaton, majd a lakóhelyéhez közeli, philadelphiai Temple Egyetemre járt, ahol kifejezetten filmes kurzusokat hallgatott. Aztán időközben elkezdett meghallgatásokra járni, és annak érdekében, hogy gyakrabban hívják, az ügynökének hazudott is egy kicsit. „Azt állítottam, hogy csak a híd túloldalán lakom, mert New York nélkül nem vettek volna komolyan.”
Első szerepét az 1991-es Az összetartás próbája című tévéfilmben kapta, amelyben eredetileg egy síró anyát kellett volna eljátszania, aki megmenti a gyermekét egy tűzből, de annyira meggyőző volt az alakítása a meghallgatáson, hogy végül nagyobb szerepet osztottak rá. A film sztárja, Mark Harmon el volt ragadtatva Morris tehetségétől, és azt mondta neki, hogy „ha képes vagy ekkora érzelmi mélységeket átélni, koszosan és kimerülten is hitelesen játszani, akkor készen állsz a pilotszezonra”.
Noha nyilvánvaló volt, hogy tehetséges, eleinte csak kisebb, szinte jelentéktelen szerepeket kapott, de azokat legalább Los Angelesben. Mivel azonban ezek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy fenntartsa magát, mindenféle egyéb munkákat is elvállalt: dolgozott a Ghirardelli csokoládégyárban, a Guinness Rekordok Múzeumában és egy étteremben is. Épp a csokigyárban töltötte utolsó műszakját, amikor felhívták azzal, hogy egy fontos meghallgatás végső körébe jutott, és azonnal el kell mennie Santa Cruzba, hogy részt vegyen rajta. „Egy barátom vitt el, de nem volt nálam megfelelő cipő, ezért kénytelen voltam mezítláb bemenni a meghallgatásra.”
A nagy áttörés viszont csak akkor következett be, amikor Steven Spielberg felfigyelt rá A manipulátorban, és szerepet adott neki a 2002-es Különvélemény című sci-fi thrillerben. „A Különvélemény hihetetlenül fontos volt számomra, mert tudtam, hogy valaki olyan ad nekem lehetőséget, aki a legmagasabb szinten testesíti meg az álmodozást, a kreativitást, a hatalmat, a jelenlétet és a kedvességet – és ez Spielberg volt. Sok rendezőnek van befolyása, sok stúdióvezetőnek van hatalma, de vannak művészek és filmesek, akik képesek zöld utat adni az álmaidnak, és engedélyt arra, hogy valóra váltsd mindazt, amit gyerekként elképzeltél.”
Morris csupán egy évvel később, 2003-ban kapta meg Lilly Rush szerepét a Döglött akták című bűnügyi sorozatban. „Tudtam, hogy ez egy hosszú távú projekt lesz. Éreztem, de azt nem is sejtettem, mennyire fogom élvezni azt az egyszerű dolgot is, hogy minden nap ugyanoda parkolhatok. Különleges kapcsolat alakult ki a stábbal, és mindannyian elkötelezettek voltunk abban, hogy a közös munka ne csak szakmailag, hanem emberileg is pozitív élmény legyen.” Rush karakterének megformálásához a színésznő alapos kutatómunkát végzett, és szoros kapcsolatba került Tim Bass philadelphiai rendőrtiszttel, aki tanácsadóként is közreműködött a sorozatban. „Kérdezgettem őt a pszichológiai háttérről, próbáltam mély titkokat kihúzni belőle. Nem érdekelt, hogy férfi, én pedig nő vagyok.” Bass a végén azt mondta neki: „Kathryn, olyan, mintha engem játszanál a képernyőn, csak nőként. Én is így érzek, de férfiként nem mutathatom ki ezeket az érzéseket. De ahogyan te formálod meg Lillyt, az megerősíti bennem, hogy miért választottam ezt a hivatást”.
Morris sokáig Johnny Messer színésszel élt együtt, 2013-ban születtek meg ikerfiaik, Jameson West Messner és Rocco McQueen Messner. Ebben az időszakban kicsit vissza is vonult a színészettől, hogy az anyaságra összpontosíthasson. „A sorozat befejezése után megszülettek az ikreink, és szerettem volna egy ideig igazán jelen lenni anyaként, hogy tudják, ki vagyok valójában. Csak később szerettem volna a munkát fokozatosan beépíteni az életükbe.” A gyerekeket hároméves korukban autizmussal diagnosztizálták, ami Morris számára új kihívásokat hozott. 2021-ben létrehozta a The Savants nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy az embereket érzékenyítse az autizmussal kapcsolatban.
Gyerekei születésének évében megjelent egy romantikus film a színésznővel Az élet édesebb oldala címmel, amelyet ön is láthat, ha ma este 8 órakor a STORY4-re kapcsol. Ebben Morris egy Desiree nevű, elkényeztetett, gazdag New York-i feleséget játszik, akinek az élete fenekestül felfordul, amikor a férje elhagyja egy fiatalabb nőért. Minden vagyonát elveszíti, és kénytelen visszatérni szülővárosába, ahol apja kis pékségében kezd dolgozni. De vajon van esélye arra, hogy egy ilyen szokatlan környezethez képes legyen alkalmazkodni, vagy akár még meg is szeresse azt? Nos, ha abból indulunk ki, hogy a színésznő életében már volt példa hasonlóra, akkor úgy hiszem, ezt a feladatot is meg fogja tudni ugrani. De persze nem lövöm le a poént.
