Super Frank újra bevetésen

Azt szokták mondani, hogy az embernek időnként hátra kell lépnie egyet ahhoz, hogy aztán előrébb juthasson. Valami hasonló történt azzal a Frank Lamparddal, aki számomra minden idők egyik legszimpatikusabb futballistája.

Nagy dolog ez, hiszen a lehető legőszintébben mondom, soha nem voltam nagy kedvelője az angol futballnak. Mindig is elismertem a szigetországiakat, de valahogy gyerekkorom óta egyfajta ellenszenvvel viseltetek a válogatottjuk iránt.  Akadt azonban egy középpályás, akit – annak ellenére, hogy a háromoroszlánosoknak tényleg soha, semmilyen körülmények között nem szurkoltam – csodálattal figyeltem a 2000-es, 2010-es években, mert egyrészt hatalmas szíve volt a pályán, minden porcikáján látszott a győzni akarás, mégis megmaradt normális és szerény embernek – a nagy sztárok többségével ellentétben.

(Photo by Joel Auerbach/Getty Images)

2010-ben, egy Inter-Chelsea Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő után, a milánói Giuseppe Meazza Stadion vegyes zónájában volt alkalmam egy rövid interjút készíteni vele. A londoniak vereségével záruló, feszült hangulatú meccs után két ember volt hajlandó megállni az öltöző felé tartó úton a vendégek közül: a pályán néha elviselhetetlen, de magánemberként mindig úriemberként viselkedő Michael Ballack, valamint Lampard. Minden szaváról sütött, hogy igazi gentleman. Intelligensen, szabatosan nyilatkozott, elképesztő hatással volt rám. Amit addig kívülről, a meccseken nyújtott teljesítménye alapján gondoltam róla, megszoroztam hárommal, végérvényesen az egyik kedvencemmé vált.

Ebben a cikkben azonban nem a játékos-pályafutásáról szeretnék értekezni, hanem az edzői karrierjéről. Sokaknak lehet komoly hiányérzete amiatt, hogy a 2000-es évek legendás, bár semmilyen trófeát nem nyerő angol élgarnitúrája, az Aranygenerációnak nevezett társaság tagjai közül egyelőre senki nem futott be igazán trénerként. Steven Gerrard és Wayne Rooney mellett, akik már évek óta próbálkoznak ezen a pályán (előbbi jelenleg a szaúdi Al-Ettifaq, utóbbi a Szűcs Kornélt is a soraiban tudó, angol másodosztályú Plymouth menedzsere) Lampard tűnik a legelszántabbnak, hogy megtörje ezt az átkot.

(Photo by Mike Hewitt/Getty Images)

Super Frank (a becenevet természetesen még a Chelsea futballistájaként kapta) 2018-ban, másfél évvel a visszavonulását követően indult el az edzősködés rögös útján. A Championshipben szereplő Derby Countyt irányíthatta, az antré pedig majdnem tökéletes lett: a feljutással 2008 óta sikertelenül próbálkozó együttest a playoff döntőjéig vezette, ahol nagy csatában maradtak alul az Aston Villával szemben. Feltörekvő, stílusos csapatot épített a korábbi kétszeres angol bajnokból, a szurkolók és a szakemberek is áradoztak róla, mondván minden esélye megvan arra, hogy a sikeres játékoskarriert fényes edzői ténykedés kövesse.

Talán ekkor kellett volna türelmesebbnek lennie, hiszen nagyon a tréneri pálya elején járt még, annak legtöbb buktatójával még nem volt tisztában. Mentségére szóljon, hogy annak a Chelsea-nek a hívására mondott igent, amelynél anno 13 évet töltött el és amellyel többek között háromszor nyert angol bajnoki címet, 2012-ben pedig a Bajnokok Ligájában ért a csúcsra. Lampard 2019 nyarán egy Manchester United elleni súlyos, 4-0-s vereséggel nyitott a londoni kispadon, de aztán a nehézségek ellenére – a Chelsea-t az UEFA a fiatalszabály súlyos megsértése miatt kizárta az átigazolási időszakból – BL-indulást érő helyre kormányozta a fővárosiakat, sőt, az FA-kupában a döntőig meneteltek. Mivel azonban 2020 végére, 2021 elejére hullámvölgybe került a gárda, az akkor még a klubot tulajdonló Roman Abramovics lapátra tette. 

(Photo by Visionhaus/Getty Images)

Ez a pofon kicsit padlóra is küldte a korábbi kiváló középpályást, olyannyira, hogy egy éven át nem volt csapata, mígnem 2022 januárjában szerződést nem kínált neki az Everton. Bár a liverpooliak a kieső zóna közelében tartózkodtak, a szurkolók által eleve fenntartással fogadott, anno az ősi rivális Poollal sikereket elérő Rafa Benítez után Lampardnak könnyű volt elfogadtatnia magát a Mersey-partiakkal. Élt is ezzel a bizalommal, hiszen a szezon végén, egy parádés fordítással, a Crystal Palace elleni 3-2-es győzelemmel biztosította be az Everton bennmaradását.

„Pályafutásom egyik legnagyszerűbb estéje volt” – kommentálta akkor a történteket Lampard.

Csakhogy a következő hónapok nem alakultak ilyen fényesen, ennek pedig egy újabb kirúgás lett a következménye, 2023 elején.

Ki más nyújthatott volna mentőövet neki, ha nem ismét a Chelsea? Bár a Kékek kegyetlenül elbántak Lamparddal 2021-ben, immár új tulajdonosi háttérrel, Abramovics távozása után jött a speciális ajánlat: legyen ő – megbízott jelleggel – a csapat menedzsere a 2022/2023-as szezon utolsó 11 meccsén. A dolog finoman szólva nem sült el valami jól: ebben a szériában a londoniak mindössze egy mérkőzésüket tudták megnyerni, Lampard lett minden idők legsikertelenebb edzője azok közül, akik legalább három találkozón irányították az együttest.

(Photo by Darren Walsh/Chelsea FC via Getty Images)

Ezek után újabb másfél év ment el, mire a szakembert megtalálta az új feladat: a közelmúltban a Championshipben vegetáló Coventry City menedzsere lett.  A City ideális terep lehet Lampard számára, hiszen egy hasonló lehetőségekkel bíró, nem annyira reflektorfényben lévő, ugyanakkor komoly terveket szövögető klubról van szó, ahol hatalmas szeretettel fogadták a drukkerek még úgy is, hogy az arrafelé félistennek számító Mark Robinst váltotta a kispadon. Lampard láthatóan hatalmas elánnal vetette magát munkába, ami eddig egy Cardiff City elleni hazai 2-2-vel (pontmentés az utolsó pillanatokban) és egy Millwall elleni idegenbeli 1-0-s győzelemmel párosult. 

A Chelsea irányítása minden bizonnyal túl korai volt a számára, a helyzet sem volt ideális, nem volt még meg a kellő tapasztalata ahhoz, hogy akkora nyomás alatt tudjon sikeresen dolgozni, amely jellemzi a fővárosiakat körülvevő közeget. Coventryben nyugodtan építkezhet, első szezonjában a biztos bennmaradás a legfőbb cél, középtávon azonban egy Premier League-be jutásra esélyes csapatot kellene összehoznia. A City 2000 óta nem járt a Premier League-ben, ha viszont Lampardnak sikerül visszajuttatnia őket az élvonalba, Nyugat-London után West Midlandsben is ikonná válhat. Én szurkolok neki!

Frank Lampard és a Coventry City legközelebb szerda este, a West Bromwich Albion otthonában lép pályára. A találkozót 21 órától élőben közvetítjük a Match4-en.