A szerelem bárhol felbukkanhat, földön, égen, sőt a víz alatt is. Erre jó példa a Lány a tenger fenekén, egy 2011-es osztrák-német tévéfilm, amely Hans Hass osztrák búvár és filmes 1950-es Vörös-tengeri expedícióját dolgozza fel. De ne aggódjon senki, ez nem egy unalmas iskolai dokumentumfilm, hanem egy romantikus kalandsztori, amelyben sok a víz alatti akció, és még több a szerelmi szál! A filmet vasárnap 19 órától lehet megnézni a STORY4-en.
A főszereplő Lotte Baierl, egy fiatal bécsi fotós, akit Yvonne Catterfeld alakít. Lotte kezdetben titkárnőként csatlakozik Hans Hass csapatához, de hamar kiderül, hogy nemcsak az írógépet püföli ügyesen, hanem a búvárfelszerelést is [nem tudtam, hogy azt is kell püfölni, de mindig tanul valamit az ember – szerk.]. És most kapaszkodjon meg mindenki: a fiatal és sármos Hans beleszeret a csinos és elszánt Lottéba! Ki hitte volna? Hans szerepében Benjamin Sadler, és hogy még hitelesebb legyen a történet, a valódi Hans és Lotte Hass is feltűnnek a filmben, önmagukat alakítva.
szép páros
A kritikusok nemcsak a romantikát és a kalandot méltatták, hanem a gyönyörű víz alatti felvételeket is, amelyeket Mathias Neumann és Gert Kappes készítettek. Utóbbi olyan jól dolgozott, hogy 2012-ben még egy Romy-díjat is bezsebelt a legjobb televíziós operatőr kategóriában. A sztori Lotte Hass 1970-ben megjelent könyvén, az Ein Mädchen auf dem Meeresgrund-on alapul, amelyben elmeséli, hogyan lett az egyik első női búvár, és hogyan kellett megküzdenie azzal, hogy abban az időben a mélytengeri merülést nem éppen női hobbinak tartották.
És ki is volt Hans Hass, a nagy búvárfenomén?
Hans Hass (1919–2013) osztrák biológus, filmes és búvárpápa volt, aki szó szerint fejest ugrott a víz alatti világ rejtelmeibe. Ő volt az egyik első, aki dokumentumfilmekkel mutatta be a tenger mélyén zajló életet, ráadásul komoly szerepe volt abban, hogy a búvárfelszerelések, például a légzőkészülékek egyre fejlettebbek lettek – így ma már nem kell cetekként visszatartanunk a lélegzetünket, ha merülni akarunk.
Pedig eredetileg nem is ezt tervezte! Bécsben született, és először jogot tanult, de egy 1938-as találkozás az amerikai búvárral, Guy Gilpatrickkal teljesen átírta a terveit. Annyira megtetszett neki a víz alatti világ, hogy zoológiára váltott, és 1943-ban a Berlini Egyetemen már ebből doktorált. És nem is akárhogyan: ő volt az első, aki tudományos kutatáshoz önálló légzőkészüléket használt.
Hass nem az az ember volt, aki a karosszékből szemlélte volna a természetet. Expedíciói során bejárta a Vörös-tengert és a Karib-térséget, ahol cápák, ráják, polipok és korallzátonyok után kutatott – és persze mindezt filmre is vette. Feleségével, Lotte Hass-szal együtt az 1950-es és 60-as években igazi úttörők voltak a víz alatti filmezésben.
Innovációi közé tartozik egy pehelykönnyű víz alatti fényképezőgép kifejlesztése 1938-ban, valamint az 1940-es években a szabad búvárkodás technikájának kidolgozása – mert bizony régen nem volt olyan egyszerű alámerülni, mint ma. 1949-ben szabadalmaztatta a Bathyopthalm nevű mélytengeri film- és fényképezési rendszert is, amivel még lenyűgözőbb felvételeket lehetett készíteni a tenger titkairól.
És ha mindez nem lenne elég, Hass nemcsak a víz alatti világért, hanem a bolygónk jövőjéért is lelkesedett: kidolgozta az energon elméletet, amely az élőlények energiafelhasználását vizsgálja. Ha ma élne, valószínűleg az óceánok védelmének egyik legnagyobb szószólója lenne – és minden valószínűség szerint még mindig búvárkodna.
