Pénteken 20:00-tól látható a FILM4-en a 2020-as Ne add fel! A filmben a középiskolás Zoe Hullnak ügyesen kell használnia eszét és túlélési készségeit, hogy felvegye a harcot egy iskolai lövöldöző csoport ellen, akik élőben közvetítik szörnyű akciójukat. A film végig izgalmas és feszült akció-thriller, a téma viszont sajnos nagyon 2020-as: az iskolai lövöldözések ugyanis sajnos a világ – főleg a fegyvertartást amúgy sem nagyon korlátozó – Egyesült Államok visszatérő tragédiáihoz tartoznak. A Ne add fel! nem akar pszichologizálni, arra ott vannak másik filmek, de a lényegre jól irányítja rá a figyelmet.
Az elmúlt évtizedekben az iskolai lövöldözések száma világszerte aggasztóan megnövekedett, de a jelenség különösen súlyos méreteket öltött az Egyesült Államokban. Az Education Week adatai szerint csak 2023-ban 38 olyan iskolai lövöldözést regisztráltak az országban, ahol legalább egy személy megsérült vagy életét vesztette – ez már a hatodik egymást követő év volt, amikor az ilyen esetek száma meghaladta a harmincat. Bár más államok, például Brazília, Németország vagy Japán is kezdik tapasztalni az iskolai erőszak ilyen formáit, az amerikai helyzet egyedi, különösen a fegyverhez való könnyű hozzáférés miatt.
A digitális korszak új veszélyeket hozott az amúgy is nehéz helyzetbe: az elkövetők egyre gyakrabban online közösségekben radikalizálódnak, vagy az interneten keresztül próbálnak hírnevet szerezni. A National Institute of Justice kutatásai szerint az iskolai lövöldözők több mint 80 százaléka a előzetesen jelezte közösségi médiában, online fórumokon vagy saját ismeretségi körükben hogy erőszakra készül. A híresebb esetek ráadásul „inspirálják” is az erre nyitottakat: az 1999-es columbine-i mészárlás vagy a 2012-es Sandy Hook-i lövöldözés sok elkövető számára bevallottan példát mutatott.
Az USA-ban már évtizedek óta politikai vita a megelőzés lehetősége. A leggyakrabban a fegyvertartás szigorítása merül fel, a republikánusok viszont az iskolai biztonságot növelnék például fémdetektorokkal, fegyveres őrökkel és biztonsági kamerákkal. Miközben a politikusok vitázgatnak, a baj egyre nő: FBI jelentése szerint 2017 és 2021 között az iskolákban elkövetett aktív lövöldözések száma 52 százalékkal nőtt. Arról csak kevesen beszélnek – oktatáskutatók és pszichológusok, az ő véleményüket arrafelé sem szokás meghallgatni kiabálás közben -, hogy a tüneti kezelés mellett nem ártana valódi megoldást találni, és eleve megelőzni a diákokat abban, hogy jó ötletnek gondolják megölni az osztálytársaikat: lelki támogatásról, közösségépítésről és a diákok pszichés állapotának felméréséről lenne szó.
A Gun Violence Archive szerint 2023-ban több mint 3000 gyermek és fiatalkorú halt meg fegyveres erőszak következtében az Egyesült Államokban, és ezek közül sok eset iskolai vagy annak közvetlen környezetében történt. A konkrét haláleseteken túl érdemes megjegyezni, hogy az életben maradtakat is jó eséllyel egész életére traumatizálja ez az élmény: ahelyettt, hogy az iskola a tanulás és fejlődés helye lenne, a túlélésé és fémdetektoroké lehet, miközben az érintettek évtizedek óta várnak átfogó társadalmi és jogi válaszokra.
