Brutálisan meghalt emberek, akiknek a holttestéből kellene visszakövetkeztetni, hogy ki és hogyan gyilkolta meg őket? Már tudunk is egyet ajánlani, hiszen a 2019-ben bemutatott A halottkém egy eredetileg egy torontói kórház sürgősségi osztályán dolgozott orvos, Jenny Cooper (Serinda Swan) története, aki egy személyes trauma hatására nemcsak hogy pályát módosít, de maga is vizsgálódik a szó legnemesebb értelmében az asztalára került gyilkosságokban. Ez persze nemcsak azt hozza magával, hogy meg is old pár esetet, hanem azt is, hogy több konfliktusba is kerül az ezeknek a megoldására valójában hivatott gyilkosságiakkal és persze a saját feletteseivel. Az M.R. Hall azonos című könyvéből készült sorozat nem újdonság, viszont a közmegegyezés szerint az egyik legjobban sikerült hasonló darab.
És úgy általában véve nem baj vajon, hogy ez a történet nagyjából fedi a CSI: A helyszínelők című sorozat alapvetéseit? Nos, az a helyzet, hogy nem feltétlenül: 2024-re nagyjából elértünk ugyanis arra a pontra, hogy a “CSI-sorozat” egyfajta zsáner lett, épp úgy mint a romantikus film, a vígjáték vagy mondjuk kicsit komolyabb vizekre evezve, a film noir. Pontosan tudjuk, mit várhatunk tőle, ismerjük a dinamikáját, a kötelező fordulatokat, és összességében azt is, hogy mire fog kilyukadni minden rész története: abban, hogy a helyszínelő/baleseti helyszínelő/halottkém leleplezi a gyilkost. A műfajnak része valamiféle pszeudo-horror hangulat is: a gyilkosságok általában brutálisak, egy holttest boncolása elég gusztustalan, de soha nem mennek el addig, hogy bármi olyat mutassanak, ami miatt ne lehetne bátran bepakolni a végeredményt a délutáni idősávba. Az érzés mégis az, hogy itt most valami durva dolog történik, és ez még akkor is mindig igaz, ha olyan őrületes akciókba nem szokás keveredni ebben a műfajban: az akció ugyanis drága mulatság, ez a zsáner pedig általában figyelni szokott arra, hogy ne öntsék ki a világ összes pénzét.
Természetesen nem véletlen, hogy CSI-zsánerről van szó: a 2000 és 2015 között futott amerikai sorozatnak tényleg megszámlálhatatlan leágazása és koppintása is született és fog születni a jövőben is. Volt idő, amikor a CSI volt a világ legnézettebb televíziós sorozata: a hatodik évadot részenként 20 millióan nézték csak az USA-ban. Magyarországon is simán elérte az ötödik helyet úgy, hogy nálunk eredetileg csak a késő esti idősávban adták. A CSI-franchise akkorára nőtt, hogy az eredeti – amúgy Las Vegasban játszódó – mellett született Miamiban és New Yorkban játszódó testvére is, de az sem teljesen véletlen, hogy magyarországon az NCIS című sorozat NCIS – Tengerészeti helyszínelők néven futott, bár ezt kicsit megbolondította, hogy az NCIS franchise-nak is születtek különféle leágazásai később.
Tulajdonképpen ezeknek a sorozatoknak az örökségét viszi tovább méltó módon A halottkém. Tudjuk, mit fogunk tőle kapni, és nagyon élvezzük.
