Úgy fest, az emberek egyre jobban szeretnek pálmák alatt gyilkolászni

A brit Halál a Paradicsomban után a franciák is meglátták a lehetőséget abban, milyen, amikor egy izgalmas bűnügyi krimit trópusi környezetbe helyeznek, szóval adta magát a dolog, hogy megalkossák a Bűntények a pálmák alatt című sorozatot, amely pontosan ezt a jól bevált, angol receptet követi, vagyis napsütéssel, pálmafákkal, rejtélyes gyilkosságokkal, de főként érdekes, lelket megejtő karakterekkel próbálja berántani a nézőit. Mégis számos különbség van a két történetfolyam között, ami megnyugtató abból a szempontból, hogy semmiképp sem az előbbi klónját kapjuk, hanem egy hasonlóan izgalmas sztorit, amelyben azonban egészen eltérő helyen van a fókusz.

Kifejtem, mire gondolok, de előbb helyezzük keretbe a történetet: adott egy nyomozócsapat Új-Kaledónia varázslatos, Nouméa nevű vidékén, akik a helyiek pozitív életszemléletének megfelelően maguk is elég lazák, és látszólag igen könnyedén veszik az életet. Mindenki tegez mindenkit, tök jóban vannak egymással, és boldogan veszik tudomásul azt is, ha egyikük nagymamája finomságokkal traktálja őket reggelente, munka előtt. És akkor ebbe az idillbe pacsmagol bele fájdalmasan nagy kontraszttal Jackson Bellerose Párizsból, aki gyakorlatilag szöges ellentéte a csapat minden tagjának: mufurc, karót nyelt, öntörvényű, és már az első percben is inkább a saját feje után menne, minthogy alkalmazkodjon a brigádhoz.

Kell egy kis idő ahhoz, hogy belássa, lazaságuk ellenére vérprofi kollégák közé került, akiknek, ahogy nyilván neki is, megvannak a maguk keresztjei. A szigorú, de megértő főfelügyelőnő, az özvegy Clarissa Hoarau a magánéletében két, lázadó kamaszlányával küzd, Gaspard Watson, az ötvenes évei közepén járó, strandpapucsos nyomozó pedig éppen egy kaotikus váláson megy keresztül. És itt jön a lényeg: a Bűntények a pálmák alatt a címe ellenére kevésbé koncentrál arra, hogy faramuci gyilkosságokat leplezzen le, hanem inkább egyfajta háttérként használja ahhoz, hogy közben megismertessen bennünket a csapat tagjaival és a magánéletük küzdelmeivel. Mivel, ahogy az várható, Jackson idővel képes lesz beilleszkedni a nyomozók hármasába, ő is része lesz annak a dinamikának, ami közöttük az évek során már kialakult.

A sorozat egyik legnagyobb erénye tulajdonképpen az, hogy sokkal több, mint egy egyszerű krimi. Minden epizód két részes, így bőven van ideje arra, hogy a rejtélyek mellett elmélyedjen a családi problémákban, a csapatdinamikában, az emberi kapcsolatokban, a társadalmi ügyekben, meg úgy általában mindenben, ami ezekkel kapcsolatba hozható. De kiválóan mutatja be a szereplők sebezhető oldalát is és azt, hogy ezek az esendő, de a szakmájukban remekül teljesítő emberek mit és hogyan tanulnak meg egymástól az évadok alatt. A beilleszkedéstől kezdve a bűnösök megítéléséig sok minden terítékre kerül – valójában igazán mély, emberi portrékat kapunk, amelyek mögött nemcsak bűnügyi misztikum, hanem összetett emberi sorsok, belső küzdelmek és váratlan fordulatok is kirajzolódnak.

A helyszínek a bűnügyekhez hasonlóan ugyancsak megalapozzák a hangulatot, és nem csak a trópusi környezet miatt – egyszer egy vaníliafarmon, máskor egy exkluzív hotelben vagy egy strandröplabda-bajnokság körül zajlanak az események. A készítők pedig arra is ügyeltek, hogy a helyi kultúrát és társadalmat hitelesen ábrázolják, hogy a szigetlakók valóságos életét mutassák be, és ami a legjobb: kínosan kerülik azt, hogy felszínes egzotikumok kliséit tolják le a nézők torkán indokolatlanul.

Szóval nem véletlen, hogy a 2019-ben indult Bűntények a pálmák alatt hamar megtalálta a közönségét, és hogy mára már 125 epizódnál jár. A sorozat egyre több országba eljutott – az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Kelet-Európában és Afrikában is vetítik, és a tervek szerint hamarosan Olaszországban és Latin-Amerikában is be fogják mutatni. Sőt, még egy amerikai francia nyelvtanító platform is felfigyelt rá, mert szerintük ez a legtökéletesebb sorozat arra, hogy megszerettesse a francia nyelvet az erre fogékonyakkal.

A Bűntények a pálmák alatt sikerének kulcsa tehát, hogy egyszerre hozza a krimi izgalmát és a karakterdráma érzelmi töltetét, miközben a látvány és a miliő is hibátlan. Bár a forgatás a második évadra La Réunion szigetére költözött (a covid-járvány alatt az új-kaledóniai térség teljesen lezárta a határait, így új forgatási helyszínt kellett találni), sok rajongó reméli, hogy egyszer visszatérnek az eredeti helyszínre, ahol az első évadok csendes-óceáni hangulatát megteremtették. De talán ennek a végeredmény szempontjából nincs is igazán jelentősége, elvégre a sorozat minden évadában marad az, ami: egy bűnügyi történet, amelynek szereplői nemcsak a gyilkosságokban, hanem olykor a saját életükben is elvesznek egy kicsit. És ettől is annyira szerethetőek. A sorozat első részét megtekintheti március 17-én, hétfőn este 8 órakor, a STORY4-en.