Ahogy azt várni lehetett, az elmúlt hétvégén megtörtént a rekorddöntés: Thomas Müller 474. alkalommal lépett pályára a Bayern Münchenben a Bundesligában (a Wolfsburg elleni volt a 709. tétmeccse a bajoroknál), ezzel megdöntötte Sepp Maier több mint fél évszázada fennálló klubcsúcsát.
Vannak olyan játékosok, akiknél egy kicsit fintorgunk, amikor egy-egy hasonló listán az élre kerülnek, hiszen önmagában az, hogy valaki rekordokat állít fel, még nem jelenti, hogy klasszis képességei vannak.
Müllernél azonban valahogy már az elején sejteni lehetett, hogy különleges játékosról van szó. A 2000-es évek második felében egy már régóta megszűnt sportcsatornánál dolgoztam, ahol a Bundesliga-közvetítések mellett a feladatom volt egy heti rendszerességgel jelentkező magazin, a Bayern München TV szerkesztése és kommentálása is. Az most mellékzönge, hogy technikailag mennyire borzalmas minőségű, a Bayern akkori honlapjára készült netes anyagokat felvonultató műsor volt, de sok érdekességet, kulisszatitkot meg lehetett tudni belőle.
Az utánpótláscsapatokkal is foglalkoztak benne, és egyik alkalommal figyelmes lettem egy cingár fiatalemberre, aki feltűnően jól mozgott. Ha kellett, az előkészítésben jeleskedett, adott esetben középcsatárt is játszott, rendkívül gólerős is volt. A Bayern legendái ódákat zengtek róla, egy alkalommal maga Franz Beckenbauer is elismerőn nyilatkozott, állította, régóta nem látott olyan tehetséges fiatal játékost, mint ő.
Thomas Müller aztán az ificsapatokban mutatott remek játékot követően előbb a Bayern amatőr együttesében, majd a nagyoknál is lehetőséget kapott. 2008 nyarán Jürgen Klinsmann keze alatt debütált az első csapatnál, és azóta, vagyis immár 16 éve nem is futballozott máshol.
Müller valahogy mindig is más volt, mint a tipikus sztárfocisták. Teljesen normális, mondhatni átlagos frizurát hord, soha nem vonzódott a tetoválásokhoz, nem csábította el csapattársai feleségét, gyakorlatilag semmilyen botrányt nem lehetett hallani vele kapcsolatban. 2009 novembere, vagyis 20 éves kora (!) óta él boldog házasságban és üzemeltet lovardát fiatalkori szerelmével, Lisával, és ez a hűség ugyanúgy jellemzi a Bayern München vonatkozásában, mint magánéletében.
Az, hogy valaki 10 éves korától kezdve egy és ugyanazon klubot szolgáljon, ma már szinte példa nélküli. Francesco Tottit és az AS Romát szokták emlegetni, a ma is aktív játékosok között azonban Müller egyedi és különleges. Én legalábbis így látom, de például a gyermekeim számára ő egy szürke, unalmas futballista. Nincsenek allűrjei, a kinézete semmilyen, mit lehet szeretni benne?
Nos, pontosan ezt. Azt, hogy mindig lehet számítani rá. Azt, hogy közel 35 évesen még mindig zseniális dolgokra képes Európa egyik legerősebb bajnokságában, annak rekordbajnokánál.
A Bayernnél 12 bajnoki arany, hat Német Kupa-győzelem, nyolc Német Szuperkupa-diadal, két Bajnokok Ligája-serleg, két Európai Szuperkupa és két klubvilágbajnoki cím, a német válogatottnál mindenekelőtt a 2014-es világbajnoki siker díjazza pályafutását.
Emellett volt vb-aranycipős és egyben a torna legjobb fiatal játékosa (2010), Német Kupa-gólkirály, különböző nagy események All Star-játékosa és még hosszasan sorolhatnánk.
A Bayern az elmúlt idény végén újabb egyéves szerződést kötött vele, vagyis 2025 nyaráig még garantáltan élvezhetjük a játékát, még ha jó eséllyel a legtöbb esetben már csak csereként fogja pályára küldeni a bajorok új vezetőedzője, Vincent Kompany. (A válogatottól a nyári, hazai rendezésű Európa-bajnokságot követően végleg elköszönt.)
Sokan gondolják úgy, hogy Müllernek a későbbiekben is a münchenieket kell majd szolgálnia. Intelligens, elfogadja a közönség és természetesen a sok Bayern-legenda is, vagyis akár valamilyen igazgatói szerepben is el tudnánk képzelni. Tavasszal, amikor a jövőjével kapcsolatban mentek a találgatások, felröppent, hogy egy évig akár játékosedzői szerepben is láthatjuk a Bayern II-ben – szerencsére nem ez a variáció érvényesült. Ki tudja azonban, mi lesz jövő ilyenkor, hiszen nagyon is elképzelhető, hogy mondjuk Holger Seitz, a negyedosztályban szereplő amatőregyüttes vezetőedzőjének oldalán tűnik fel, az edzői szakma fortélyait is figyelve.
Akár sportvezető, akár esetleg edző lesz belőle, Thomas Müller ugyanolyan sikeres karrier elé nézhet, mint amilyen a játékos-pályafutása volt. Volt egy fenét! Hála Istennek ez még jelenidőben értendő!
