Nincs új a nap alatt, még Skóciában sem: a ma kezdődő Premiership-szezon két nagy esélyese, ahogy azt megszokhattuk, a címvédő Celtic és a még mindig rekordbajnok számító Rangers. Vajon tisztán az anyagiak terén tapasztalhat fölényük miatt? Vagy más tényezők is szerepet játszanak ebben? Mikor törheti meg – ha egyáltalán megtörheti – bármelyik rivális ezt a hihetetlen hegemóniát?
Harmincnyolc év: meglehetősen hosszú időszak, de mégis tény, ennyi idő telt el, hogy nem a Celtic–Rangers kettős valamelyike nyerte meg az aranyérmet a skót labdarúgó élvonalban. 1985-ben az Alex Ferguson vezette Aberdeennek sikerült ez a bravúr, amely akkor sorban második aranyérmét nyerte, sőt azt megelőzően, 1983-ban a Dundee United volt a befutó.
Ilyen formabontó három idény az előttünk álló években gyakorlatilag a lehetetlen kategóriába tartozik, sőt már az is hatalmas csoda lenne, ha akár egyetlen alkalommal is beleköpne a nagyok levesébe egy outsidernek tartott vetélytárs. Vajon mi az oka annak, hogy a 80-as évek közepe óta csak az Old Firm-klubok tudnak a csúcsra érni, sőt az embernek az az érzése, hogy a szakadék közöttük és a mezőny többi része között csak nőttön-nő?
Könnyű lenne erre azonnal rávágni, hogy a pénz, a pénz és még egyszer a pénz, és nyilván az anyagiak szerepe megkerülhetetlen. Nézzük a száraz tényeket: a Celtic játékoskeretének becsült értéke a Transfermarkt adatai alapján mintegy 124 millió, a Rangersé 111 millió euró, a sorban utánuk következő Aberdeené pedig alig több mint 14 és fél millió…Tovább is van, mondjam még? A két nagy a Premiership teljes bevételének 70 százalékát mondhatja a magáénak, a játékosfizetések 69 százaléka érkezik a Celtic- és a Rangers-futballisták számlájára – miközben a pontvadászatban még ott van további nyolc együttes is.
Még döbbenetesebb, hogy a csapatok összköltségeit megvizsgálva 96 százalékos arányról beszélhetünk a glasgow-i klubok esetében, míg 2021/2022-ben a kifizetett átigazolási díjak 95 százaléka fűződött a nevükhöz – a teljes mezőnyben!
Nem volt ez persze mindig így: 1984/1985-ben minden, a Celtic által megtermelt 100 millió fontra 110 millió, az Aberdeen által generált font jutott, vagyis a piros-fehérek számítottak tehetősebbnek, legalábbis gazdaságilag stabilabbnak. Hogy mi a helyzet ma? Mindössze 16 millió fonttal tudnak „válaszolni” a Celtic 100 milliójára…
Kieran Maguire futballgazdasági szakértő a BBC Scotland kérdésére elmondta: az elmúlt évtizedekben a Celtic és a Rangers modernizálta a stadionjait és jelentősen bővítette a kapacitásukat, így jegybevételek tekintetében messze elhúztak a többiektől. Ennél is lényegesebb azonban, hogy az európai porondon skót viszonylatban jó pénzeket kereshetnek – főként a Bajnokok Ligájában. Márpedig a skótoknak egy garantált főtáblás és egy harmadik selejtezős helyük van a BL-ben; tavaly a Celtic mellé a kékek is csatlakoztak a legrangosabb európai kupasorozat mezőnyéhez a sikeres kvalifikációval.
Ennek a két tényezőnek köszönhetően a pénzügyi szakadék tehát folyamatosan nő a két nagy és a többiek között, azaz egyre nehezebben képzelhető el, hogy belátható időn belül lesz olyan rivális, amely afféle nevető harmadikként elhalássza az orruk elől a bajnoki címet. Tegyük hozzá azt is, hogy – nyilván a stabil anyagi hátteret is kihasználva – a két glasgow-i csapat mindig minőségi edzőket tud alkalmazni, átlagon felüli a játékosmegfigyelő rendszerük, illetve az akadémiák toptehetségeit tudják rendszeresen az első csapathoz hívni. Márpedig ilyen feltételek, adottságok megközelítően sincsenek a többi klubnál, sőt azok jó része pengeélen táncol az anyagiakat illetően.

Ami a várható kétszereplős csatát illeti, nézzük, mi a helyzet a Celticnél. A legfontosabb változás, hogy a Tottenhamhez szerződő Ange Postecoglout az a Brendan Rodgers váltotta a kispadon, aki 2016 és 2019 között már irányította a zöld-fehéreket. 2019 februárjában elfogadta a Leicester City invitálását, ami miatt voltak olyan hangok a keltáknál, miszerint cserben hagyta őket a nyilvánvalóan nagyobb gázsi és a szakmai presztízs miatt. Ezzel kapcsolatban az északír szakember most világosan nyilatkozott: „Ígérem, ezúttal kitöltöm a hároméves szerződésemet, nem fogok idő előtt távozni a csapattól.”
A Celtic hű maradt elmúlt évekbeli önmagához, hiszen ismét több fiatal ázsiai játékost szerződtetett a nyáron: Jang Hjun-dzsun és Kvon Hjok-kju személyében két koreai is csatlakozott a kerethez, a japán Ivata Tomokit pedig végleg megszerezték. Emellett 5 millió euróért érkezett a Legia Warszawa 22 éves lengyel belső védője, Maik Nawrocki és 3 millió euróért a Vålerenga norvég középpályása, Odin Thiago Holm.
Komoly veszteségnek ezzel szemben csak a Szaúd-Arábiába igazoló portugál Jota távozása számít, valamint szomorú hír, hogy a tavalyi világbajnokságon az ausztrálokkal remek teljesítményt nyújtó Aaron Mooy visszavonult – mindössze 32 évesen.
Jóval nagyobb volt a játékosmozgás már eddig is az ősi riválisnál: a Rangerstől távozott többek között Antonio Colak, Filip Helander, Alfredo Morelos, Scott Arfield és Ryan Kent is, de a helyükre minőségi futballisták érkeztek.

A kékek három gólerős csatárt is megkaparintottak: a Danilo (a Feyenoordtól érkezett) – Cyriel Dessers (Cremonese) – Sam Lammers (Atalanta) hármasért összesen csaknem 15 millió eurót fizettek. Az angol piacról is hoztak jó néhány ígéretes játékost, így például a Chelsea tehetséges jobbhátvédjét, Dujon Sterlinget, a Norwich támadóját, Kieran Dowellt, és persze a Crystal Palace-tól érkező kapusról, Jack Butlandről se feledkezzünk meg, aki rögtön meg is kapta az 1-es számú mezt.
A két nagy közül az oddsok alapján ezúttal is valamivel a Celtic számít esélyesebbnek, de a november óta Michael Beale által irányított Rangers idén jobban megszorongathatja nagy vetélytársát. Sokat számít majd ezúttal is, hogy melyikük bírja jobban a nemzetközi mérkőzéseknek köszönhető kettős terhelést, tavaly például a Rangersnél elképesztő sérüléshullámmal kellett megküzdeni szezon közben.
A harmadik hely megszerzésére szokás szerint az Aberdeennek, illetve a két edinburgh-i klubnak, a Heartsnak és a Hiberniannak adják a legnagyobb sanszot, de a mezőny (a Celtic-Rangers kettőst leszámítva) kiegyensúlyozottsága miatt bármi elképzelhető ezen a fronton.
Érdekesség, hogy legutóbb a Dundee United búcsúzott az élvonaltól, a helyére pedig éppen a városi rivális, a Dundee FC jutott, amellyel így két év elteltével ismét a legjobbak között találkozhatunk.
A skót Premiership hétvégi nyitó fordulójának párosításai:
Augusztus 5., szombat, 13.30: Celtic–Ross County (Match4 és NET4+SPORT, élő)
16.00: Dundee–Motherwell, Livingston–Aberdeen, St. Johnstone–Hearts
18.15: Kilmarnock–Rangers (Match4 és NET4+SPORT, élő)
Augusztus 6., vasárnap, 16.00: Hibernian–St. Mirren