Svájc ellen kezdte szereplését a németországi futball Európa-bajnokságon Magyarország, az A csoport és az egész torna második meccsén. Nem igazán volt esélyesebb egyik csapat sem a másiknál, de rögtön a kezdés után kiderült, hogy a svájciak ma jobbak, de legalábbis lendületesebbek, jobban akarnak.
Nem volt nálunk a labda, aminek elég hamar meg is lett a böjtje: a 12. percben Aebischer forintos, bár leleshető labdával ugratta ki Duah-t, aki középről lerúgta a guruló labdát a földre, ami így Gulácsi kapus lába fölött a kapuba pattogott. Ha csak a partjelzőn múlik, nincs svájci vezetés, ő ugyanis nagyon magabiztosan mutatta, hogy ez bizony les volt, de a videóbíró félautomata lesrendszere megmutatta, egyáltalán nem volt az, sőt, szabad szemmel is lehetett látni, hogy két védőnk belógó lába is simán játékban tartotta a gólszerzőt.
Hátrányban sem változott a helyzet, egyszerűen pályán sem voltunk, aztán még a minimális különbséggel sem sikerült kihúzni a szünetig. A tizenhatosunkon belül sikerült eladni a labdát, ami Aebischernél kötött ki, ő pedig pengésen a bal alsó sarokba csavart. Kiválóan meglőtt labda volt, a legrosszabbkor kaptunk gólt, a 45. percben, 0–2.
Az élete legrosszabb szezonja után érkező, ennek ellenére kezdő Szalai Attila borzalmasan bizonytalan volt, és egyik középhátvédünk bátortalansága mintha az egész csapatra átterjedt volna. Legalábbis a védekezés gyenge volt, és ez a támadásokat is lehetetlenné tette. A szünetig nem volt helyzetünk.
Szerencsékre a második félidőre úgy jött ki Svájc, hogy ez a meccs már megvan, látványosan próbálták csalni a focit, egyszerűen semmit nem csináltak. Ez hozott fel minket, és meglett az első helyzetünk, Varga Barnabás nagy helyzetben fejelt mellé a 63. percben. 180 másodperc se telt el, és a Fradi középcsatára már nem hibázott: Szoboszlai Dominik ívelte középre remekül a labdát, a támadó pedig csukafejesszerű mozdulattal a kapuba továbbított. Ügyes gól volt, 1–2-re szépítettünk.
Valamennyire támadásban is maradtunk, a svájciak úgy 10 percre növelték állófocijuk tempóját, és már ez visszavette Marco Rossi magyar szövetségi kapitány csapatát. Nem segített persze a folyamatos svájci szimulálás sem, három percenként ‘görcsöltek be’ a piros mezesek, a szlovén játékvezető pedig ahelyett, hogy a harmadik-negyedik esetben sárga lappal büntesse az időhúzást, inkább tutujgatta a szenvedőket, és még az ápolást is beengedte.
Lendületünk közben újra odaveszett, csak a hajrára jött vissza, úgy, ahogy. Kitámadtunk az ötperces hosszabbításban, de Fiola nem emiatt adta el utolsó emberként a labdát, amiből hál’ isten nem kaptunk gólt, ám ez annyin múlt, hogy a kiugró svájci csatár csak hosszan tudta kicselezni Gulácsit. Pár perc múlva Willi Orban Fiolánál is nagyobbat hibázott, egy kapuskirúgást ahelyett, hogy kiengedte, vagy Gulácsinak hagyta volna, felfejelt a levegőbe, majd nézte, ahogy Embolo leveszi, majd átemeli a teljesen kiszolgáltatott kapusunkat. 1–3 a 93. percben.
Svájc győzött, vereségünkben pedig a legnagyobb gond, hogy csak akkor voltunk meccsben, amikor az ellenfél nem akart játszani. Javítani persze még lehet, de szerdán, a skótokat 5–1-re verő Németország ellen rettenetesen nehéz lesz, majd vasárnap jön nekünk Skócia.
