Lesz egy érdekes film a MAX4-en Másodszor is karácsony címmel, amelyben egy Allison nevű nő fájdalmas érzelmi krízisbe kerül: szakított a barátjával, amit bán is, meg nem is, közben ott a szomszéd fiú, aki gimis korukban rajongott érte, és szemlátomást Allisonnak sem közömbös. Miközben a fiatal nő kétségek között vergődik, micsoda szerencse, előbukkan a semmiből egy dzsinn, aki megpróbál megoldást találni a problémájára. Visszarepíti az időben, és lehetőséget ad neki arra, hogy eldöntse: a szomszéd fiú a jó választás vagy inkább a régi, akit ott hagyott. Őszintén fogalmam sincs, milyen döntést hoz végül Allison, de nagyban befolyásolja majd, hogy valójában milyen dzsinnel hozta össze az élet. Merthogy nagyon nem mindegy, legalábbis e mitikus lények történetét ismerve több forgatókönyv is előfordulhat. Na de kezdjük az elején.
A dzsinnek a preiszlám arab vallás teremtményei, amelyek később beépültek az iszlám teológiába és folklórba is, és igen nagy hatást gyakoroltak a Közel-Kelet irodalmára, filmművészetére és vallási rendszereire. Említik őket az iszlám szent szövegei, a Korán, és általában valós létezőkként tekintenek rájuk, akik között ott vannak a különböző hatalmi szinttel és erkölcsi irányultsággal rendelkező dzsinnek, a félelmetes erejükről híres ifritek, akiket gyakran gonosz lényként ábrázolnak, és a maridok, akik a legerősebbek mind közül, és képesek kívánságokat teljesíteni.
A folklórban gyakran alakváltóként ábrázolják őket, akik képesek emberi vagy állati formát ölteni, és mint egy rossz anyós, igencsak szeretnek beleavatkozni az emberek életébe. Misztikus természetükre utal a nevük is, amelynek arab jelentése: elrejtőzik vagy alkalmazkodik. Merthogy van választási lehetőségük: ezek a füstnélküli tűzből teremtett lények ugyanis szabad akarattal rendelkeznek, és dönthetnek a jó és rossz között, ezért az iszlám kultúrában nem is a képességeik, sokkal inkább saját létezésük, erkölcsi döntéseik és Istenhez való kapcsolódásuk határozza meg őket.
Egyes források emlegetik őket úgy is mint a természet szellemei vagy bizonyos helyek védelmezői, más vélekedések szerint pedig kifejezetten félelmetesek és gonoszak is lehetnek, akik képesek megszállni az embereket, átkot szórnak rájuk, szerencsétlenséget hoznak vagy betegségeket terjesztenek, amelyekre csak kevés gyógyír akad: talizmánok szorongatása vagy Korán-idézetek mormolása, esetleg néhány rituális tevékenység, ami segíthet. A dzsinnekről szóló hiedelmek gyakran figyelmeztetnek arra, hogy ne háborgassuk őket, például ne beszéljünk róluk hangosan (szegények rendkívül érzékenyek), és kerüljük azokat a helyeket, ahol összefuthatunk velük, mondjuk az Obi parkolóját.
Noha az iszlám többféle dzsinnt különböztet meg, a nyugati kultúrába beszivárgott nézet mégis inkább a kívánságteljesítő, lámpásba zárt dzsinneket kultiválja, de még az Ezeregyéjszaka meséiben ezt a vonalat követték annak idején. Persze ennek teljesen nyilvánvaló okai vannak, a kívánságok teljesítésének vágyával és annak problematikájával ugyanis kiváló tanmeséket lehet alkotni az emberi akarat korlátairól, és arról, hogy mohónak lenni egészségtelen.
Ráadásul a dzsinneknek megvan az a különleges tulajdonságuk, hogy szó szerint értelmezik a kívánságokat, míg a kérelmező szándékait teljesen figyelmen kívül hagyják, vagy szándékosan félreértelmezik. Ez persze egy rakás ironikus és negatív következményhez vezethet, mint amikor a gazdaság és a hatalom nem boldogságot, hanem újabb és újabb problémákat hoz, vagy amikor utólag jut az ember eszébe, hogy három szál kolbász helyett érdemesebb lett volna végtelen számú kívánságot kérni.
Végeredményben a dzsinnek kívánságteljesítő történetei, függetlenül a vallástól és az eredettörténetüktől, gyakorlatilag mind arról szólnak, hogy mi, emberek miként viszonyulunk a vágyainkhoz, képesek vagyunk-e a saját érdekeinket háttérbe szorítani, vagy ha nem, hogyan alkalmazkodunk önzésünk következményeihez. Bár ezek a mítoszok különböző formában jelentek meg a történelem során, az emberi tapasztalat közös pontjait tükrözik: akár a keleti, akár az európai mesékben találkozunk velük, mindig emlékeztetnek arra, hogy a vágyaink beteljesülése éppoly sok kérdést vethet fel, mint amennyit megold.
Ezek tükrében pláne érdekes felismerés lesz, amikor Allison úgy dönt, összeszövetkezik a dzsinnel, és a két pasi helyett inkább ráül a fürdőszobaszőnyegre, elrepül vele Tibetbe, ahol jakvajat köpül, és abból gazdagodik meg, hogy kecskéket tanít meg olvasni. Vagy mégis inkább választ a két férfi közül? Kiderül, ha péntek délután 6 órakor a MAX4-re kapcsol.
