A svéd csatár sérülése miatt nem játszhatott a Verona ellen 3–1-re megnyert mérkőzésen, de a lefújás után a gyepen, illetve az arra terített vörös szőnyegen mondott beszédet, elbúcsúzott a közönségtől, illetve az egyesülettől.
Délután még csak annyit közölt a Milan, hogy nem hosszabbít a játékossal, akiről azt pletykálták, a Milánó melletti Monzában még folytathatja, ám végül a búcsú mellett döntött kora és sorozatos sérülései miatt.
Ibrahimovic 2020 elején tért vissza a Milanba második etapjára, az elsőben, 2010 és 2012 között bajnokságot nyert a csapattal, amit tavaly sikerült megismételnie. A kettő között a Milan egyszer sem nyerte meg a Serie A-t.
A szupersztár szenzációs, közel 25 éves karrier végére tett pontot.
Még 1999-ben mutatkozott be nevelőklubjában, a Malmöben, majd az Ajaxhoz került, ahonnan három év után Olaszországba vezetett az útja. A Juventusba, majd az Interbe szerződött, innen vette meg 2009-ben a Barcelona, ahol mindössze egy szezont töltött. Jött a Milan, aztán a Paris Saint-Germain négy idényen át. A Manchester United következett másfél évadra az amerikai, LA Galaxy-nél töltött szakasz előtt. Az Egyesült Államokból jött vissza három éve a Milanba.
Ibra mindegyik klubjával trófeákat nyert:
van két holland, hét olasz, egy spanyol és négy francia bajnoki címe,
a Uniteddel Ligakupa- és Európa-liga-győzelme, számtalan nemzeti kupája és szuperkupája. Ami nem jött össze neki, az a Bajnokok Ligája-siker.
Ahol szerepelt, gólok tömkelegét szerezte. Gólkirály lett Olaszországban kétszer és Franciaországban háromszor,
klubjainál 511 gólt lőtt, a svéd válogatott gólkirálya is ő, 62 góllal.
2013-ban az Angliának rúgott ollózós emeléséért megkapta a Puskás-díjat.
Volt emellett egy rakás másik Puskás-esélyes találata is, hatalmas sarkazások – kapásból –, az ajaxos szóló, amit már 20 éve ismételgetnek a tévék, bombaszabadrúgások és nagy fejesek. Most befejeződött zárószezonjában egy gólt ért el, büntetőből, márciusban, amivel az olasz bajnokságok történetének legidősebb gólszerzője lett 41 és fél évesen.
Összesen 988 tétmeccsen lépett pályára négy évtizedben, két évszázadban és két évezredben.
Ami szintén elkerülte, az az Aranylabda volt, de ezt sajátos vagány stílusában egyszer annyival nyugtázta:
“Nem kell nekem Aranylabda hozzá, hogy tudjam, én vagyok a legjobb.”
