Abba belegondolt már valaki, hogy Winona Ryder tulajdonképpen meglovagolja a saját csúcsidőszakának retróját is? Biztosan igen, de azért leírjuk, mire gondolunk: először is arra, hogy szerdán 20:00-tól láthatjuk az 1999-es Észvesztőben, ami az évtized egyik legjobb filmje, és nemcsak az ő, de Angelina Jolie karrierjének is talán legnagyobb klasszikusa. Másodszor pedig arra, hogy épp az Észvesztő – az elviselhetetlenül vígjátékszerű magyar címért mi kérünk elnézést, a film valójában döbbenetesen realisztikusan ábrázol mentális betegségeket és hétköznapi problémákat –, zárta le azt az évtizedet, amikor Ryder Hollywood egyik legnagyobb neve volt. Aztán tulajdonképpen eltűnt, hogy aztán két igazán neki való szerepben tűnjön vissza: az 1980-as éveket szimbolikáját gátlástalanul újrahasznosító Stranger Things sorozatban, illetve tavaly első nagy sikere, a Beetlejuice folytatásában Lydiaként. Mindkét darab épít arra, hogy különféle okok miatt Ryder neve kicsit mindig visszatérés a múlthoz.
Na de miért nem lett Winona Ryder a 2000-es vagy akár a 2010-es évek sztárja is, ha ilyen jól működött az 1990-es években? Erre a legerősebb választ például a 2001-es esete adja meg, amikor annak ellenére, hogy anyagi gondjai nem nagyon lehettek, egy Beverly Hills-i áruházban kapták rajta, hogy 5500 dollár értékben lop el márkás ruhákat. Ryder utólag mondta el, hogy a másfél évig húzódó pereskedésben depresszióval küzdött, amit jó amerikai szokás szerint az orvosa által felírt gyógyszerek tömkelegével kezelt. 2002 decemberében három év próbaidőre, 480 óra közérdekű munkára, 3700 dollár pénzbüntetésre és 6355 dollár kárpótlásra ítélték a illetve elrendelték, hogy vegyen részt pszichológiai és drogtanácsadáson. A közmunkát az utolsó óráig ledolgozta, 2005-ben pedig lejárt a feltételes szabadlábra helyezése is. Ryder kiemelte, hogy akkoriban orvosa marokszámra írta fel neki a fájdalomcsillapítókat is, amik jelentős mértékben elhomályosították az ítélőképességét. Cinikusan gondolhatnánk magyarázkodásnak, de érdemes hozzátenni, hogy ez az orvos Jules Mark Lusman volt, akinek az eset után vissza is vonták az engedélyét az Egyesült Államokban, miután a szakmaiságot semmibe véve írt fel válogatás nélkül komoly függőséget okozó gyógyszereket a gazdag pácienseinek.
A bolti lopásban természetesen a sajtót nem a mentális betegségek érdekelték, amikről egyébként már 1999-ben nyíltan beszélt, hanem a balhé: a színésznőt ízekre szedték. A magát mindig különcnek tartó Rydert elmondása szerint már gyerekkorától kezdve folyamatosan csesztette a környezete, többek közt fiús külseje miatt. Később elmondta, egyszer tényleg fiúnak öltözve ment iskolába, amire reagálva a többi lány megverte. A bolti lopás miatti balhé és a nevének elhasználódása saját bevallása szerint egy jót mindenképp hozott: visszatért San Franciscóba, és szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől. Többek között alkotmányjogot hallgatott a Berkeley Egyetemen, ami azért összességében jóval menőbb dolog, mint a helyi pletykalapok címlapján virítani. Bár 2006 óta újra fel-feltűnik filmekben, igazán a Stranger Things miatt figyelt fel rá megint a világ. Addigra már nem kellett aggódnia: jelenleg boldog házasságban él, a karrierje rendben van, senki nem akar rajta számonkérni semmit. Mindeközben néha emlékeztetheti jelenlétével a világot arra, hogy ha valaki nyíltan beszél szorongásáról és egyéb problémáiról, akkor nem lehúzni érdemes a vécén: sok-sok tehetséget tarthatunk így meg.
