Zsákolj, ha tudsz! – újratöltve

Azt mondják, a töltött káposzta felmelegítve nem az igazi. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy a filmeket illetően lehet-e hasonlóan jó vagy akár jobb remake-et csinálni, de a Zsákolj, ha tudsz! című 90-es évekbeli klasszikus új verziója finoman fogalmazva is közepesre sikeredett. Persze kíváncsi lennék egy mai tizen-, vagy huszonéves véleményére is, de egy olyan filmnéző számára, aki ismeri az eredetit, az új feldolgozás teljesen felejthetőnek hat.

Talán sokan emlékeznek még Ron Shelton 1992-ben bemutatott filmjére, a Zsákolj, ha tudsz!-ra. Két fura figuráról szól, egy afroamerikai és egy fehér srácról, akik folyamatosan egymást oltogatják, a kosárlabdapályán és azon kívül is, de közben hihetetlenül mély barátság szövődik közöttük. Maga a sztori elég gagyi (zűrös életvitelük miatt egy legendás, hírhedt utcai streetballversenyen akarnak pénzt szerezni), de a két főszereplő, Woody Harrelson és Wesley Snipes abszolút elviszi a show-t, az ő kettősük miatt mindenképpen érdemes volt anno beülni a moziba.

És pontosan ez a bajom a Disney+-on a közelmúltban bemutatott remake-kel: ezt a feldolgozást még a fő karakterek sem igazán mentik meg. Harrelsont és Snipest Sinqua Walls és Jack Harlow váltotta, és minden igyekezetük ellenére még csak megközelíteni sem tudják elődeik alakítását. Nem is feltétlenül a színészi játékkal van a gond, inkább a Harrelsonék között maximálisan működő színészi kémia hiányáról. Az eredeti változatot azok a kisebb-nagyobb sziporkák, beszólások mentették meg, amelyek miatt jól érezhettük magunkat abban a szűk két órában

(Photo: Getty Images)

Röviden a sztoriról: Kamal annak idején, a középiskolában hatalmas tehetségnek számított, de viselkedészavarai már akkor is sok gondot okoztak neki. Ezen a problémán a mai napig nem sikerült túllépnie, így esélye sem volt arra, hogy profi kosárkarriert fusson be. Jeremynek ugyancsak jó érzéke volt a sportághoz, de őt meg folyamatos térdsérülései akadályozták meg abban, hogy beteljesítse az álmát. A két, jobb sorsra érdemes, de mókás fickó egymásra talál – természetesen a pályán –, és egyre nagyobb presztízsű tornákon bizonyítanak, hogy aztán egy komolyabb díj – és a vele járó busás pénzösszeg – megszerzésére is vállalkozzanak.

Mivel persze amerikai filmről van szó, megkerülhetetlenek a családi szálak, így Kamal és súlyos beteg édesapja kapcsolata, illetve a nőkkel való igen rögös viszonyuk. Mélyen kidolgozott karakterekre azonban ne számítsunk, a fekete vs fehér, időnként sztereotípiákra épülő zrikálásokon-ugratásokon kívül a két főszereplővel kapcsolatban bőven van hiányérzetünk. Persze időnként lehet kacagni egy jót egy-egy jól időzített beszóláson, poénon, de az egész valahogy nem akar összeállni egy szórakoztató mozivá.

A különböző amerikai kosaras fórumokon a sportági jeleneteket is általában unalmasnak titulálták, nem véletlenül: egy ilyen filmet ugyanis valamilyen szinten meg lehet menteni látványos akciókkal, trükkökkel, de a Harlem Globetrotters szintjét semmiképp ne várjuk a szereplőktől.

Persze könnyen lehet, hogy a boomer beszél belőlem, ezért teszem le a voksomat egyértelműen a 92-es verzió mellett, de a legfájóbb az, hogy már azt is egy maximum erős közepes produkciónak tartottam, afféle egyszer nézhető filmnek. A javaslatom mindenképpen az lenne, hogy aki nem látta az eredetit, ne azt nézze meg először, kezdje az újjal. Lehet, hogy úgy minden más megvilágításba kerül.

ZSÁKOLJ, HA TUDSZ! (White Men Can’t Jump)

Bemutatás éve: 2023

A film hossza: 101 perc

Rendezte: Calmatic

Zene: Marcelo Zarvos

A főbb szerepekben: Sinqua Walls, Jack Harlow, Teyana Taylor, Laura Harrier, Vince Staples, Myles Bullock, Lance Reddick